Bejegyezték a Székely-Magyar Rovást (Rovásírást) mint élő nyelvet a Unicode szabványok közé. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi szinten elismerést nyer az a tény, hogy a rovás magyar kulturális fegyvertény, és Élő kulturális örökségünk szerves része; tudtam meg az egyik honfitársunk, Markolt Sebestyén hozzám is eljutott leveléből.


Mit jelent ez nekünk? A Microsoft Windows operációs rendszerében ez az írásmód is kiválasztható lesz a jövőben. Igaz, jobbról balra kell majd írni, lehetőség lesz a jelösszevonásra, akarom írni, az "összerovásra".

Az amerikai-osztrák magán rovás-szabványt vakon támogatók között van, aki a szerzők nevét sem tudja leírni helyesen... Segítünk nekik is, lássuk hát, kik ők!

Botrány... 3 ... 2 ... 1 ...

Minap a Szenzációs szabvány-biznic cikkben jeleztük, le fog hullani néhány lepel - csak a tisztán látás kedvéért. Mint kiderült, nincs új a nap alatt, egy kis mutyiért lehet akár a szomszédba, vagy másik földrészre is utazni. A kérdés az, hogy külföldi presztízs- és pénzügyi érdekek következtében milyen utakon halad nemzeti írásunk technikai szabványosítása?

"Bronzkori magyar írásbeliség" c. Varga géza - Varga Csaba kötet megjelenése (1993) után az akadémikus "tudomány" képviselői sorra felhagytak az arameus-ótürk eredetteóriával, de új elméletet nem dolgoztak ki.

A Magyarok Világszövetsége, mint a nemzeti szintű intézmények körében az egyetlen következetes támogatója felbecsülhetetlen kultúrkincsünk,  a székely-magyar rovásírás ügyének, a közelmúltban kénytelen volt az általa észlelt folyamatok miatt fölszólalni.

A 2008-ban biztatóan, közmegegyezés alapján elindult szabványosítási folyamat nem csak megtorpant, hanem egyenesen veszélyes pászmára csúszott. Erre utalt minapi közleményünkben Gyetvay György Gergely történész, informatikus, akit a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós kinevezett, hogy a rovásírás nemzetközi szabványának kialakítása során képviselje az MVSZ álláspontját  a Magyar Szabványügyi Testületben.

Miután belemerültem a rovásjeleink írásába, gyönyörködve azok formáiban, gyakorlatias rövidítési lehetőségeibe, ötletes sőt szellemes alakíthatóságába, egyre jobban beleástam magam abba, hogy honnan is származnak? Mikor és kitől kaptuk, hogy alakultak ki ezek az egyszerűségükben és nagyszerűségükben felülmúlhatatlan írásjegyek?

Kutatásaim során láttam, hogy másokat is érdekel ez, iszen sokan, sokfélét írnak róla. Mindenesetre rovásjeleink eredete a régmúlt homályába vész, és mint ilyen, igen tiszteletre méltó.

A magyar nyelvtan tantárgy keretében ismertetnék meg a rovásírás rövid történetét, valamint ABC-jét a diákokkal.

A békési képviselő-testület oktatás, kulturális és sport bizottságának tagjai egyetértettek azzal, hogy a városban tanuló általános és érettségit adó képzésben részt vevő középiskolások megismerjék a székely-magyar rovásírást — tájékoztatta lapunkat Mucsi András.

A kereszténydemokrata önkormányzati képviselő, egyben a szakbizottság elnöke elmondta, hogy KDNP-s tagtársuk, Vácz István kezdeményezésére vették napirendre a kérdést.

Thelegdi János 1598-ban írt rovásírásos tankönyve a reformáció korában született, amikor a magyar nyelvű igehirdetések előtérbe kerültek. A könyvecske azzal a céllal is készült, hogy a magyar írás újból elterjedjen, mert a szerzője átlátta, hogy a fogyatékos latin ábécével a magyar nyelv szépségét visszaadni nem lehet.

Munkájának címe magyarul: Kísérlet a hunok régi nyelvének elemeiről. Nem véletlen, hogy Thelegdi a magyar nyelvet a hunok nyelvével azonosította, hiszen az ő korában, sőt századokkal később is még szinte valamennyi kutató a magyar nyelvet a szkíta, hun nyelvként említi.