A nyelvészek régóta vitatkoznak a magyar nyelv eredetéről, arról, hogy kik a nyelvrokonaink, milyen messzire nyúlik vissza nyelvünk története.

A mai hivatalos nyelvészeti állásfoglalás az úgynevezett finnugor nyelvcsaládba sorolja be nyelvünket. Ez azt jelenti, hogy sok ma is Európában élő nép: a finnek, az észtek, a lettek, valamint más kisebb népek (akik főleg Oroszország európai részén élnek) lennének a nyelvrokonaink.

Az ősmagyarok hordozható jurtája 

Ha ezt az álláspontot vizsgáljuk, mindezt erőteljesen megkérdőjelezi a következő idézet, Trefort Ágoston 1877-ben, közoktatási miniszterként elhangzott szavai:

„Tisztelem az urak álláspontját, én azonban - mint miniszter - az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finn-ugor származás princípiumát (alapelvét) fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát!”

(Forrás: Dr. Oláh Béla: Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete, Buenos Aires 1980.)

A fenti idézetből a napnál is világosabban látszik, hogy itt közvetlen politikai beavatkozásról, önkényességről van szó. Tehát félretéve, illetve meg sem vizsgálva a felmerülő bizonyítékokat a „felsőbb akarat” közbeszólt.

Ruházat a honfoglalás idején

Az ősmagyar nyelv

Az ősmagyar nyelv a magyar nyelvnek a honfoglalást megelőző hosszú korszaka, amelynek kezdete homályba vész. – A legősibb nyelvi emlékeink (és nyelvi rokonaink) Ázsia jelentős területein fellelhetők. Egységes állam nem létezett, de a népek vészhelyzetek esetén szervezetten együttműködtek (például: háború, aszály, sáskajárás).

Az ősmagyar nem egy egységes nyelvet jelentett, hanem több mint száz hasonló nyelvet, nyelvjárást, tájszólást. Rengeteg forma, rengeteg változat több ezer év alatt. – Ez közös kultúraként működött. Sok olyan népcsoport, kisebbség létezik még ma is Ázsiában, amelyek őrzik az ősi magyar nyelvemlékeket, szavakat, nyelvtani szokásokat, közmondásokat (saját nyelvüket).

–

Ázsia és Európa az ősmagyarok korában

Urali nyelvterületek az ősmagyarok korában

A térképeken látható a „finnugor” (uráli) és a magyar népek eltérő elhelyezkedése a honfoglalás korában. – E nyelvek nyelvtana, szókészlete és betűkészlete lényegesen eltér egymástól, csak jelentéktelen hasonlóságokat mutat.

Mivel ezen nyelvek összetartozását az elmélet bevezetése óta sem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, ezért ezt a kategóriát nemzetközi fórumokon tudományos érvekkel folyamatosan vitatják.

Az európai hódítások némelyik időszakában Európa jelentős része is az ősmagyar nyelvű népek irányítása alatt állt. Ennek a jól szervezett országnak voltak részei például a székelyek („letelepültek”) és a csángók is („hátramaradtak”), akiknek a keletről érkező támadások kivédése volt a feladata. Írástudó (rovásírás), művelt emberek voltak jelentős kulturális örökséggel, amiből Európa több népe vett át részeket.

Nyelvünknek az ősmagyar időszaka a honfoglalással (896) ért véget, amikor őseink egy része állandó országot alapított a Kárpát-medencében és környékén. Hosszú ideig szoros szövetségben éltek a közelben élő más rokon nyelvű népekkel.

Az ősmagyarság vándorútja a nyugat-szibériai őshazából a végleges lakóhelyig

 

–

A Kárpát-medence

Magyar területek a honfoglalás idején és napjainkban

„A szavak átvételével nem váltunk automatikusan a másik nép részeivé, mint ahogy ma sem válunk angollá vagy latinná, ha angol vagy latin szavakat használunk nyelvünkben.”

A „finnugor” nyelvcsalád

A finnugor egy kitalált nyelvészeti kategória az uráli nyelvcsaládon belül több különböző kelet-európai és nyugat-szibériai nyelv csoportosítására, többek közt: finn, észt, lapp.

A kategóriát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után politikai célokból vezették be nálunk. Sem ilyen nevű ország, sem ilyen nyelv nem létezett soha.

A magyar nyelv elnyomására az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni politikai intézkedések révén hosszú időre beszüntették az oktatást, rejtett külföldi irányítás alá vették a tudományos életet és a sajtót; csakis a politikai érdekeket kiszolgáló „tudományos eredményeket” hozták nyilvánosságra,

eltörölték rengeteg ősi szó és több igeragozás használatát („nyelvújítás”),

a közoktatásban pedig a megértés növelése helyett az engedelmességre nevelés (pedagógia) lett a központi cél.

Ekkor vezették be (németajkú nyelvészek munkái alapján) a finnugor elméletet. A tudományos közéletben bebörtönöztek, elhallgattattak, betiltottak minden tudóst, aki nem szolgálta ki ezeket az érdekeket. (Munkáikhoz még ma is nehéz hozzájutni.)

További érdekesség még, hogy ebben a korban – 1844-ben – a magyar lesz a latin helyett a hivatalok nyelve. A nyelvváltozatok egyre inkább közelednek egymás felé.

Magyar település a honfoglalás korában

A magyar nyelv újkora

Az újmagyar kor (nyelvészeti szempontból) a XVIII. század közepétől 1920-ig tartott (Trianoni szerződés). Ebben az időszakban neves művészek és hazafiak a nyelv fejlesztése, érthetőbb oktatása és írásművek révén próbálták műveltebbé tenni a népet. Ekkor születtek első szótáraink, tankönyveink – és számtalan irodalmi remekmű. Magánkezdeményezésből elvégeztek rengeteg kulcsfontosságú nyelvészeti, nyelvtani kutatást, rendszerezést. A keleti rokon nyelvek kutatása ekkor folyt a legnagyobb erőkkel.

Honismereti klub