E 1969-ben először megjelent kiadvány előszavaként el kell mondanunk, hogy dr. Pogrányi Nagy Félix, Wolley jó barátja, a kaukázusi nyelvek világhírű tudósa legutóbb a cuyoi egyetemen hirdette a maya- etruszk- szumir- ógörög- päckhy- magyar és baszk nyelvek (asianus-nyelvek) közös eredetét. A klasszikus görög és latin innen vette szókincsének kilencven százalékát.

            Dél-Amerikát a queche-mayák gyarmatosították. Később a szumirok is küldtek kolonizáló csoportokat. Ittlétük nyomait a magas kultúrát hirdető romokon kívül az ősi romokon kívül az ősi szókészlet gyökérszavai is bizonyítják. Ezek a ma ismert perui aymará és quechua szókincsében megtalálhatók.

            Csőke Sándor, az uralaltáji nyelvek kitűnő ismerője jelen tanulmányában igazolja Pogányi állítását, mert a quechua és aymará nyelvek éppen úgy ragozó nyelvek, mint az összes uralaltájiak. A közös eredet tehát kétségtelen.

            A Turáni Akadémia minden tudományosan igazolt adatot, tételt felhasznál nyelvünk és fajtánk ősiségének igazolásához. E tanulmány megjelentetését az időszerűség határozta meg. Ecuadorban a közeli hónapokban, Móricz János kutatása eredményeképpen, nemzetközi értekezlet lesz, ahol magyarországi tudósok, régészek, nyelvészek is részt vesznek. Az értekezlet a quechua a aymará nyelvekkel is foglalkozni kíván. A Turáni Akadémia ezen első kiadványával kíván hozzájárulni a tárgyalandó kérdésnek.

            E tanulmány nem szórakoztató olvasmány, mégis lenyűgöző, mert a bemutatott szófejtések a magyar nyelv eredetiségét szemléltetik. A kiderített igazságok felébreszthetik a szunnyadó nemzettudatot a közönyösökben is, mert olyan, melyekkel egy nép sem dicsekedhet.

                                                           A Turáni Akadémia nevében:

                                                                                                            Palló Imre

                                                                                                                Elnök

 

A finnugoros nyelvészet történelem- hamisításának több fő irányát látjuk:

 

először; elhallgatja a szumér-magyar történelmi, néprajzi, nyelvészeti összefüggéseket;     

másodszor; a magyar nyelvet „finnugor” eredetűvé nyilvánítja;

harmadszor; nem tárgyalja az altáji egyezéseit;

negyedszer; nem veszi figyelembe azt az igazságot, hogy a magyar nyelv az úgynevezett                       ural-altáji nyelvek alapnyelve;

ötödször; a magyar nyelv szókincsének nagy részét szándékosan jövevényszókká minősíti;

            hatodszor; elmulasztja megvizsgálni az amerikai, úgynevezett – indián nyelvek – rokonságát                 a magyar és a többi ural-altájinak mondott nyelvekkel;

            hetedszer; szervilis kiszolgálója a német-szláv politikai történelemírásnak, melynek az a célja, hogy meghamisítva a magyarság eredetét, a magyarságot Közép-európából kiűzze…

 

Mielőtt a tárgyra térnék, röviden bemutatom a finnugor nyelvészet egy csöppet se tudományos módszerét.

            Vegyük a tömlöc szónkat.

            A finnugoros nyelvészet megállapítása szerint, szláv eredetű ez a szó azért, mert egy államszervezetben a – tömlöc – fogalma bizonyos magasabbrendűséget jelent. A magyarság, tehát ezt a magasabbrendű államszervezeti intézményt, alacsonyrendű finnugor származású lévén, nem ismerhette s így a szlávoktól vette át ezt a szót:

 

szláv                tamnica = börtön

magyar tömlöc, idem.

 

            A szláv szó a szerb-horvát nyelvben történelmi- nyelvi összefüggést mutat:

 

                        tama = sütétség /főnév/

                        tamno = sötét /melléknév/

                        tamnica = tömlöc /szó szerint: sötét hely/

magyarban      timnuc = /a Halotti Beszéd szövegében/

                        timlic: temlec

                        tümlüc: tömlöc.

 

            A nyelvészet szerint, tehát a magyar szó, a szláv eredetű – tama = sötétség – szóból ered. Most vizsgáljuk meg, hogy szláv eredetű-e tama: tamno = sötétség : sötét – szó, magában a szláv nyelvben, mivel a szláv nyelvek annyira magasabb kultúrfokon állottak, hogy a kölcsönvétel valamely más nyelvből szinte lehetetlen.

 

            Nos az ótörökben ezt az igealakot látjuk:

                        tu-, versperren, elzárni

                        tun-, versechlossen; elzárni

törökben          tutuklu-, letartóztatott

        de:           tutulma-, elsötétülés.

                        Az alaptő minden esetben:  tu

 

Idevehetjük még:

az ótörökben    tün, éjszaka

                        tünár, elsötétül

                        tünárig, sötét

                        Az alapvető minden esetben: tü.

 

Továbbá a következő összefüggéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni:

 

ótörökben                    tuman /:tuma-n:/, köd

törökben                      duman, idem

csagatájban                  tuman, idem

mongolban                   tuman, idem

finnban /!!!/                  tumma /:tuma:/, sötét, homályos

                                   tummeta, elsötétedik

ujgúr                            tumlik, sötét, homályos

                                   tumruk, börtön /!!!/

csagatáj                       tum és tim, sötét, homályos lakás /!/

magyarban                   timnuc

                                   timlic

                                   tömlöc = börtön

állítólag szláv:   tamnica, idem /sötét hely/.

           

            A fenti összefüggés bizonyítja, hogy ez a szónk nem szláv eredetű, hanem a szlávok vették át az uralaltáji nyelvekből, mert az ujgúrok, magas kultúrájú nép lévén, nem lehettek abban a helyzetben, vagy kényszerhelyzetben, hogy a szlávoktól valamit is elkölcsönözzenek. A magyar tömlöc szó pedig egyes-egyedül csak az ujgúr timlik, sötét, homályos és tumruk, börtön szóval áll összefüggésben, vagyis eredeti magyar szó. E tagadhatatlan bizonyítékok alapján kimondhatjuk, hogy a finnugor nyelvészet ebben az esetben sem mond igazat! Mert megvan ez a szó a Peru-i quechua /kecsua/ nyelvben is:

                                   tuta-, éjszaka.

            Most mutassunk be még egy szót, amelyik szintén bizonyítja, hogy a finnugor nyelvészet módszere nem tudományos, hanem szándékolt hamisítással sikkasztja el a magyar nelyv szókincsét.

            Ez a munka szónk.

Póra Ferenc, a magyar rokon-értelmű szók jegyzéke szerint, ez a jelentése ennek a szónak:

            Foglalkozás, ügy, dolog, teendő, szakma, hivatal, állás, cselekvés, működés, szolgálat, stb…

            Nyelvemlékeinkben ilyen alakban jelenik meg:

            muka, munca, munka, stb…

            A nyelvészet szerint kimutatható ez a szónk a szlávban:

            moka – és ennek az átvétele lenne! A szláv szó jelentése csak: kín, kínlódik s így sehogyan sem lehet a magyar szó ősforrása, a magyar szó jelentéstani gazdagsága miatt. De lássuk, kijutatható-e ez a szó az uralaltáji nyelvterületen?

az ujgúrban:                 munk, kín, fáradság, munka

jakutban:                      mung, idem

csagatájban:                 munkál, kínlódik, dolgozik

magyarban:                  munka

                                   munkálkodik

                                   munkásság. stb…

            Ezzel bemutattam a finnugor nyelvészet „tudományos” módszerét: nem végez igazi kutató munkát!… A modern nyelvészetet még valahogy megértjük, a szláv kényszernek nehéz ellenállni, de a múlt század nyelvészetét senki sem kényszerítette a magyar nyelv eredetének meghamisítására…

            És most vizsgáljuk meg a Peru-i aymará /aimará/ nyelv uralaltáji nyelvi összefüggéseit és rokonságát ezzel a nyelvekkel:

aymará             p’eke = Kopf = fej

észtnyelvi                     fehe, idem

finn                              pää, idem /kiesett a hangzóközi mássalhangzó/

középmongol               heki – n /:pekin/, h = p; idem

magyar, régi                 fehe, fee, fé = fej

mandzsu                      fehi, agy

goldi /tunguz/                pejé, homlok

török                           beyi-n, agy

ótörök                         miyi, idem…

aymará                        suma, schön = szép

ujgúr                            söb, idem

finn                              soma, idem

 

            Lám ez a fontos szó, a finnugor nyelvészet szerint, csak finnugor alapnyelvi szó, megvan az altáji nyelvterületen, de a Peru-i aymará nyelvben is!

            Ha annak idején, Munkácsi Bernát, finnugoros nyelvész, nem Voguliába megy magyar rokonság után kutatni, hanem Dél-Amerikába, nem kellene ma ezzel a kérdéssel foglalkozni. De hát Munkácsi Bernát megbízói éppen ezzel akarták a magyar tudomány figyelmét elterelni az igazságról… Vegyük a következő aymará szót:

                                   ’paya-fia, kochen, sieden /ejtendő: páiá-/ = főni, forrni

mordvinban                  pije-, fől

vogulban                      pait-, főz

goldi /tunguz/                puju-r, főz

mandzsu                      fuju-fu-, főz, forral

evenki                          huju-l-,főzni kezd

magyarban                   fő, főz, fől, stb…

 

            Hajdú Péter, finnugoros nyelvész, figyelmébe ajánlom: utazzék Peruba! Tanulmányozza az aymará és a quechua nyelveket: megtalálja azt a sokat keresett „finnugor alapnyelvet”! Micsoda hatalmas tudományos munkát végezhetne, ha kiutazna Peruba, a nemzetközi tudományos fórum elé is maradandó munkát vihetne és ezzel növelné a magyar tudomány tekintélyét. Vagy talán tilos ezt megtenni? Tiltja a szláv politikai prepotencia?

            Megtudná Hajdú Péter, hogy milyen nyelven társalogtak az ősfinnugorok… Figyelmeztetem Hajdú Pétert, hogy ennek az aymará szónak érdekes alaktana van: paya-ta = főtt, de erről majd később.

            Ám folytassuk, egy másik, állítólag szintén finnugor alapnyelvi szóval:

aymará                        pusa-fia, -basen /ejtendő:puszányá/

szamojéd                     puau, puvau,- fú, fúj

cseremisz                     pu-, idem

vogul                           puBB-, idem

mordvin                       puva-, idem

ókoreai                        pul-, idem

köz.mongol                  hülije-, idem

lamut                           hü-, idem

mandzsú                      fülgije-, idem

magyar             fú, fúj, fuvallat.

            Csodálatos lenne, ha a finnugoros nyelvészet valamelyik képviselője erre az egyezésre azt mondaná: véletlen!

            Hogy ez be ne következhessék, vegyünk egy másik, állítólag szintén finnugor alapnyelvi szót:

aymará                        mafia, gehen: alaptő ma- /ejtendő: mányá/

magyarban                   mehet

cseremisz                     mi-, megy

finn                              mene- idem

zürjén                           mun-, idem

magyar                        mén, men /- n mint képző/

ótörök                         mang, lépés /- ng mint főnévképző/

 -’’-                             mun-, tévelyeg, stb…

 

            Minden esetben fontos bizonyítékkal szolgálok, hogy a finnugor nyelvészet, soha, az elmúlt századokban sem, a mai napokban sem, igazi tudományos munkát nem végzett, mert ha ezt megtette volna, nem kellene „műkedvelő nyelvészeknek” ezzel a kérdéssel foglalkozni. De hát a finnugor nyelvészet nem abból a célból alakult, hogy tudományos munkát végezzen, hanem azért, hogy meghamisítsa a magyar nyelv eredetét, valamint azért is, hogy elkendőzze az uralaltáji nyelvek összefüggését és néhány amerikai – indián nyelv valódi leszármazását is. Végül a szumér nyelv igazi összefüggését is meg kellett másítania…

            Vizsgáljuk meg a következő aymará szót:

                                   sa, beszéd, mondat

                                   safia, beszél, szól, mond, /ejtendő: szányá/

finn nyelvben:   sanoa, szól, mond, beszél

  -’’-                            satu, monda

  -’’-                            sana, szó

magyar régi:                 szana, idem. – Meg kell említeni, hogy az aymará szónak: safia, még ez a jelentése:

1.      gondol

ótörökben                    sa-n-, valakire gondol

törökben                      sa-n-, idem

2. gyanít, sejt

törökben                      sany, sejtés

3. szándékol

magyarban                   el-szánja magát valamire

                               4. nevez

törökben                      san, vév.         

            Az egyezés kétségtelen! Ezekre a szókra aztán igazán nem lehet ráfogni, hogy jövevényszók! Meg, hogy véletlen!

            Természetesen, kimutathatók ezek a fontos etymológiák a szumér nyelvben is:

Szumér            sa /nabú: bi, me, gu, stb./. sprechen, nennen, berufen, reden, stb.

Hozzá kell venni a szumér-nyelvi sem.sem szót is ugyanazon jelentéssel: szól, , beszél, nevez, stb. és össze kell hasonlítani a quechua

                                   simi = nyelv, beszéd, szólás, szóval és azonnal látjuk a tagadhatatlan egyezést! – Ám folytassuk a szókincs megtárgyalását.

aymará                        sirka, der Ader; ér, vér-ér /ejtsd: szirká/

votják                          ser, idem

cseremisz                     ser, idem.-

aymará                        miski, Saft, Honig: süss, = nedv, méz, édes

finn                              mesi, mehi, mete, méz

magyar             méz

özbek                          mis, idem

votják                          ma, idem

szumér                         me, édes

            Ez a szó nem bizonyít a finnugor alapnyelvbe átvett „indo-iráni” jövevényszót, bárhogy is erőlteti a nyelvészet ezt a valótlanságot.

aymará                        lapi, Blatt, levél

magyar             lap, falevél

aymará                        kala, Stein, kő

török                           kaya, szikla

cseremisz                     kü, kő.-

aymará                        sau, das Gewebe: sau-ri, Weber

magyar             szövet         szűcs.-

aymará                        kepi, Bündel

magyar                        kepe

finn                              kimppu /:kippu/, idem

aymará                        ’hocopo, Schaum

magyar                        hab, stb.

aymará                        pisi, wenig

magyar             picike.-

aymará                        ’hiske, klein, kurz, kis, kicsike

magyar                        küs /tájszólás/

török                           kücük, idem.-

aymará                        kaska, herb

magyar             keserű.-

aymará                        kacha, hübsch, schmuck, /ejtendő: kácsá/

magyar             kecses.-

aymará                        kisqui, eng, gedrängt

magyar             keskeny

ótörök                         qis, idem

török                           kisa, idem

aymará                        sillqui, schneidend /ejt.: szilyki/

magyar             szil-szel

mongol             silu-, idem

vogul                           sili-, idem.-

aymará                        kumu-fia, sich bücken

 -’’-                             cumpu-fia, idem

magyar             kuporog

finn                              kumara-, hajlik

 -’’-                             kumo, boltozat.-

aymará                        ’kiti, kitisa, wer?

magyar             ki?

finn                              ken? idem

mongol             ken? idem

török                           kim? idem.-

aymará                        ira-fia, rasch gehen

magyar                        iramodik.-

aymará                        sira-na, nähen; varr

magyar             cérna.-

aymará                        lipifia, glätten

magyar             lapít.-

 -’’-     de:                   lepény.-

aymará                        misi, Katze

ótörök                         miskié

magyar             macska.-

aymará                        kellu /kelyu/, sárga

finn                              kelta, sárga /főnév/.-

aymará                        tucu-fia, zu Ende gehen, vollenden

magyar                        tökéletes lesz.-

aymará                        tama-fia, umhertasten

magyar                        tapogat.- /m : p/.

aymará                        tancafia, lök

finn                              tunke-, idem.-             

aymará                        puru, kraus

magyar             borzas.-

aymará                        purca-fia, Fleisch braten

magyar                        pürkölt hús.- stb

 

            Most mutassunk be néhány szó – egyezést a Peru-i quechua nyelvből:

quechua                       as, kleine Menge, kis mennyiség

 -’’-                            as, ein wenig, kevés

török                           az, wenig, gering, kevés, szűkös

török                           azal, sich vermindern, magát megalázni,

török                           asgari, mindest-gerngst, legkevésbé.-

quechua                       asta-y, tragen, bringen: transprotieren, hozni, vinni, szállítani

török                           asir-, bringen, transportieren.

quechua                       ake, Schwiegermutter; anyós

finn                              akka, nő, öregasszony

ótörök                         äkä, nőtestvér, nagynéni:

            megvan ez  a szó az egész turáni nyelvterületen, csak a finnugoros nyelvészet nem látta meg!

quechua                       alla-y /ályá/, ausgraben

magyar             áj, ás.-

quechua                       all, allin, gut, angenehm, nützlich, kellemes, hasznos

magyar             ajánl, ajánlatos.-

quechua                       erke, irke, Knabe, Mädchen, fiú, lány,

ótörök                         ärkäk, irkäk, männlich, hímnemű

török                           erkek, idem

mongol             erkei, mämmlich, idem

finn                              yrko, vőlegény.-

quechua                       urko, orko, hímállat

finn                              uros, idem.-

quechua                       yarka /ejtendő: iárká/, Wassergraben, Kanal

magyar             árok : árko-t.-

quechua                       orko, hegy

vogul                           úr, idem

magyar             orom

finn                              vouri, hegy.-

quechua                       ujya-y, trinken; iszik /ejtendő: ucsia-/

zürjén                          juktal-, itat

finn                              juo-, iszik.-

quechua                       cusuru, gyékény kosár

magyar             kosara-t.

quechua                       kaya-y, rufen /ejtendő:káiá/ - hívni

magyar             kaja-bál.

Quechua                      kaka, szikla

török                           kaya, idem.-

quechua                       kara,

magyar             kéreg, fa-kéreg.

            Megvan az egész turáni nyelvterületen.

quechua                       ’karko-y, száműz, ki-, el-űz

finn                              karkoittaa, elűz, elhajt.-

quechua                       kata-y, takar, be-takar

finn                              kattaa, tetőz, takar.-

quechua                       ’kosko, a test középpontja

finn                              keskus, közép.-

quechua                       ’kate, herb, sauer, csípős, savanyú

finn                              katkera, keserű.

quechua                       ’korko-y, schnarchen

magyar             horko-l.-

quechua                       kala, tar

finn                              kalju, idem.-

quechua                       karu-y, beschädigen, schaden tun

magyar             kárt okoz, károsít.-

quechua                       kepi, Bündel

magyar             kepe

finn                              kimppu, idem.-

quechua                       kitcu, eng, schmal

magyar             keskeny, /lásd, az aymará szót/.

quechua                       kompo, Kugel

magyar             gömb, gömböt.-

quechua                       kosfli, füst

magyar             kozmás

ótörök                         küzi, tömjén-füstölő.-

quechua                       kumu-y, sich bücken: hajlik

finn                              kumara, idem

finn                              kumo, boltozat /lásd, az aymará szót/.

quechua                       chuchu, weibliche Brust /ejtendő: csucsu/

magyar             csöcs, csöcsö-t.-

quechua                       chapchi-y /csápcsi/ - rütteln, ausklopfen

magyar             csapkod

mongol             cap-ci-, idem.-

quechua                       chacha-y, aufpicken /csáp-/

magyar             fel – csípi /a magot a madár/.

quechua                       chata-y, zwei Stücke zasammenbinden

magyar             csatol.-

quechua                       kuaiko-y, aushöhlen, ausgraben /ejt: vájko-/

magyar             váj, ki-váj.

quechua                       huahua /vává/, das Kind

magyar             baba.-

quechua                       huafiu /ványu/, Gesang, ének

 -’’-                             vafiu

 -’’-                             ’afiu

 -’’-                             aju

mongol             aju-, énekel

magyar             énekel, tájszó: ejenekel.

quechua                       huafiu-y, sterben, ohmächtig werden, /ejt.:ványu/

magyar                        ványad, ványaszt

                        de        ’afiu-

                                    aju = ájul.

quechua                       haika, wieviel

magyar             hány?

quechua                       ’hanaj, eben, auf/postposició/  /t.: ’ánács/

alaptő:                         ’an-

magyar             -an, -on, -en, -ön, stb. – Ez az összefüggés bizonyítja azt a tényt, hogy a magyar helyrag ősi állapotában önálló szó volt. Szumérban: an, idem.

qechua                         hapi-y, fassen, fangen, packen

magyar             kap, ek-kap

quechua                       miyu, Gify /ejt: miiu/

magyar             méreg, csángó tájszólással: mejereg

quechua                       muju /mucsu/. Samenkorn

magyar             mag, magv.

qechua                         aka-y, Hasa abschneiden,

magyar             nyakaz.

qechua                         iahui /elt.: nyávi/ szemek, szem

finn                              nähdä, néz, megnéz.

qechua                         iska, öt

cseremisz                     Bets, idem

török                           bes, idem- ebből következik:

            quechua           piska = Fünfeck = Pentagon, ötszög,

            magyar             Pécs!

quechua                       ’pata-y, aufplatzen, bersten

magyar             pattan

török                           patla-, idem.

quechua                       piri, kleine Fragmente

magyar             prinkó, pirinyó.

quechua                       ’pucu-y, blasen

vogul                           puG-, idem

magyar             fúj, fú.

quechua                       ’pakaka-y, platzen, aufspringen

magyar             fakad, fakaszt.

quechua                       rapi, Blatt des Gewächses

magyar             lap, falevél.

quechua                       rima-y, reeden

magyar             rimánkodik.

quechua                       sak’a-y, etwas ausreissen

magyar             szakít, ki-szakít.

quechua                       sisa, Blume; virág

török                           cicek, idem.

quechua                       suma-j, schön; szép

ujgúr                            söb, idem.

quechua                       sus’ka-y, ausgleiten

magyar                        el-csúszik.

quechua                       tapu-y, sich erkundigen, fragen, sondieren

magyar             tapogatózik, érdeklődik, tapasztal.

quechua                       tojto, die Glucke /ejt: tohto/

magyar             tyúk, régi: thuc /thuk/

ótörök                         taquigu, idem

török                           tavuk, idem.

quechua                       ’tampi-y, stolpern, straucheln

magyar             tántorog, támtorog.

quechua                       toka-y, spucken: köp

magyar             takony.

quechua                       tapti-y, umhertasten

magyar             tapogat.

quechua                       tasta-y, gegeneinander drücken

magyar             taszít, tasz-ogat. stb…

            Vegyük ehhez a quchua szókincshez, az Argentina északi részében található quechua nyelvsziget szókincséből is néhány jellemző egyezést mintegy bizonyítva, hogy több mint ezer km távolság ellenére is ez a töredék quechua nyelv szintén megőrizte az uralaltáji nyelvekkel az összefüggést. Ide a spanyol nyelvű szótár jelentéseit írom.

 

quechua                       aickéchi-y, szalaszt, futtat; hacer huir /ejt. ájké/

magyar             hajkurász, hajszol. – A magyarban a szó elején a h-hang nem szerves része a szónak, hanem fonetikus toldás.

 

quechua                       aspi-y, cavar, escarbar

magyar             ás.

quechua                       capúja-y, raptar, asir

magyar             el-kap, megfog.

            Érdekes összefüggés:

                                   capus,

                                   „kapocska” = „fogócska”. Meg kell említeni ebben a szóalakban: capujaska: - szkká, kimutatható a magyar-nyelvi-cska képző!

            Az egyezés kétségtelen!

quechua                       ckan = peru-i kken, cual

magyar             ki?

finn                              ken?

mongol             ken? stb…

quechua                       ckallu, lengua /ejt.: kkályu/

finn                              kieli, nyelv

lapp                             kill, idem

mongol             kele-, beszél

magyar             költészet, stb…

quechua                       ckonckori-y, letérdel = görbül

magyar             kunkorodik

 -’’-                             kunkori, görbülő!.

quechua                       mai, semejante

 -’’-                             mashilu, idem /sh = s/

magyar             másol

 -’’-                             másolat

 -’’-                             képmás.

quechua                       minca-y, encomendar un trabajo; misión

magyar             munka, munkálkodik.

quechua                       michqui, miel

magyar             méz

finn                              mesi, idem.

quechua                       mushqui, inquieto, movedizo

magyar             mozog : izeg-mozog – mozgás.

quechua                       fiutoj, aplastar /ejtendő;nyutoh/

magyar             nyút, nyútófa, nyelvjárásban.

quechua                       póshko-y, podrirse

magyar             poshad.

quechua                       quishqui, estrecho, angosta, /ejt.: kis-/

magyar             keskeny.

quechua                       síqui, asiento, basa

magyar             szék, székhely, stb…

quechua                       taricu-y, descubrir

magyar             fel-tár, kiderít.

quechua                       túcu-y, acabar

magyar             tökéletesedik, stb…

 

            Körülbelül egyszáz szót mutattam be az aymará és a quechua nyelvek szókincséből – természetesen megvizsgáltam az egészet – bemutathattam volna az egész szókincs egyezését is, de nem szükséges. Az említett nyelvek szókincsét két csoportba oszthatjuk. Az első csoport áll olyan szókból, melyek kimutathatók az egész uralaltáji nyelvterületen. A második csoport pedig olyan szókból áll, amelyek csak quechua-magyar vagy quechua-finn, quechua-török, stb. összefüggést mutat. Tehát az az aymará vagy quechua szó, amelyiknek nincs analógiája a magyarban, megvan a finnben, vagy a finnugornak mondott nyelvekben, vagy a török-tatárban és mongol-tungúzban… Természetesen, ezt a kérdést csak úgy lehet megválaszolni, ha elvégezzük az összehasonlítást, mert folyton csak hajtogatni, hogy „nincs” összefüggés e nyelvek között, igen kényelmes, de nem vezet eredményhez és – nem bizonyít semmit sem! Ott, ahol kimutathatunk egyszáz analógiát, ott kimutathatjuk az egész szókincs egyezését is – ha az igazságot keressük…

            És most vizsgáljuk meg az alaktani egyezéseket.

Részletek a peru-i aymará-nyelv alaktanából.

 

            Az aymará nyelv ragozó – aglutináló – nyelv. Alaktana egyezik az uralaltáji – turáni – nyelvek alaktanával. Ragozzuk az aymará p’eke /peke/ = fej, főnevet:

            Egyesszám:                                          Többesszám:

Nominativus                 p’eke                           p’eke-naca

Genitivus                        ’’-na                             ’’-naca-na

Dativus              ’’-táqui                          -naca-táqui

Accusativus                 p’eke                           stb…

Illativus              ’’-re

Ablativus                       ’’-ta

Terminativus                  ’’-cama

Locativus                       ’’-na

Instrumentalis               p’eke-na

Sociativus                      ’’-mpi

Kausativus                     ’’-laica

Vocativus                      ’’-i.            Most vegyük ide a finn-nyelvi alanlógiákat:

 

            Egyesszám:

Nominativus                 pää = fej

Partitivus                      ’’-tä

Genitivus                      ’’-n

Accusatuvus                ’’-n

Inessivus                      ’’-ssä

Elativus                        ’’-stä

Illativus            ’’-hän

Adessivus                    ’’-llä

Ablativus                     ’’-ltä

Allativus                       ’’-lle

Abessivus                    ’’-ltä

Translativus                  ’’pää  -ksi

Essivus                 ’’    -nä

Instructivus                      ’’    -n.

            Az anatológiai törökkel:

Nominativus                 bas-   = fej

Genitivus                         ’’   -in

Dativus               ’’   -a

Accusativus                    ’’   -i

Lokativus                        ’’   -ta

Ablativus                        ’’   -tan.

            Az írott mongollal:

Nominativus                 em  =  orvosság

Genitivus                        ’’   -ün

Datv.-Lokativ.               ’’   -dür

Accusativus                   ’’   -i

Ablativus                        ’’   -ece

Instrumentalis                  ’’   -iyer

Komitativus                    ’’   -lüge.-stb…

            A vogul nyelvvel:

Nominativus                 püt  =  fazék

Genitivus                      hiányzik

Lokativus                       ’’ -te

Lativus               ’’ -ne

Ablativus                       ’’  -nel

Translativus                    ’’  -ig

Instrumentalis     ’’  -el.    A többesszám tárgyalását helyszűke miatt kihagyjuk. – Amint látjuk, az aymará nyelv is – aglutináló – ragozó nyelv! Most tárgyaljuk meg az egyes kázusokat úgy, ahogy az egyezés ezt megkívánja.                                               

            A nominativusnál láttuk, hogy az összes bemutatott nyelveknél a szónak nincs ragja és a nemet sem mutatja. Így van ez az egész uralaltáji nyelvterületen, mint fontos bizonyítéka a nyelvek egyezésének.

            A genitivusoknál látjuk, hogy az aymarában –na a rag, finnben –n, mongolban –n, törökben –in, stb…

Aymarában:

                        marca-n/a/ uta-naca-pa                       -naca, a többes ragja

                        falu-nak     ház-a-i                               -i          „       „      „

Finnben:

                        isä-n       veljet

                        apá-nak fivérei

Mongolban:

                        aqui-a-yin   morim

                        fivér-é-nek     lova

Törökben:

                        ev-in  kapi-si

                        ház-nak kapuja, stb… 

            Az egyezés annyira kétségtelen, hogy csak csodálkozni lehet a magyar nyelvészet nemtörődömségén és tudománytalanságán. De még furcsább, hogy a nemzetközi nyelvtudomány megszemélyesítői nem akarják észrevenni – mélyen hallgatnak…

            Az illatvusnál is érdekes az összefüggés!

Aymarában:                                        

            p’eke-re, nach dem Kopfe, an den Kopf. Magyarban ezt az egyezést kétségtelen analógiával szemléltethetjük:

            közel-re és közel-be, előre

Ótörökben:

            il-gä-rü; törökben: ile-ri, idem.

 

A mongolban is nyoma van: cina-ru, tán; tkpn hátra.

A szumérban és a magyarban a legelevenebb:

                                   ama-ni-ri,   anyjának.

A dativus a aymarában irányhatározó, direktivum:

                        p’eke-táqui – fej-hez.

Alaktanilag és funkciójában megtaláljuk ezt a ragot a lamut-tungúzban:

                        nam-taki – tenger-hez.

            Magyarban így fordíthatjuk ezt a képző aymará és lamut viszonylatban:

                        fej-hez vág…

                        fej-be kólint

                        világnak megy, stb…

            Ezzel az összefüggéssel világosan igazoltam azt a tényt, hogy az aymará nyelv alaktani elemeit megtaláltuk az uralaltáji nyelvterületen. Megvan ez az alaktani elem magában a finn nyelvben is…

            Az ablativus meg tiszta szumír analógiát mutat.

            Aymarában: p’eke-ta  =  fej-től /-taol, -teöl./. A néme nyelvű nyelvtanban: -ta „bezeichnet die Richtung, von einem Gegenstand weg” : távolodást jelentő funkcióval bír, hely és időhatározóként.

            Szumérban ugyanaz:

                        hur-sag-eb-la-ta

                        Ebla hegység-től

                        uru-ta = várostól, stb…

Magyarban mint időhatározó is kimutatható: ó-ta, stb…

A finn nyelvben összetett képző aladban van meg:

                        Pää-l-tä = fej-től /teöl/.

Aymarában p’eke-ta = fej-től.

            Természetesen, megvan ez az elem az úgynevezett altáji nyelvterületen is, meg a finnugornak mondott nyelvekben is. Helyszűke miatt csak ezeket az összefüggéseket mutattam be, úgy vélve, hogy az idevágó szakirodalom könnyen megszerezhető és nem tilos az aymará nyelvet az urallatáji nyelvekkel összehasonlítani, még akkor is, ha az ember véletlenül egyetemi tanszékkel bír…

            A lokativus az aymarában.

            p’eke-na, fej-ben,

            finnben;    koto-na, otthon /szó szerint: ház-ban/.

                              ulko-na, kint

                              talve-na, télen /télben/, stb…

                        Egy főnév képző: -ri:

                        aymará: k’epi-ri, teherhordó, fuvaros

                        apo, teher

                        ap-ri, hordár, stb…

            Ebből láthatjuk, hogy, az aymará nyelv éppen olyan ragozó nyelv, mint bármelyik uralaltájinak mondott nyelv. Ez a képző kimutatható a mongol nyelvben is, ahol, mint deverbalis nomen-képzőt találjuk, mint a cselekvés eredményét jelentő elemet:

                        mongol             sagu-, ül

                        sagu-ri,            szék, stb…

            Vogulban am-ki, én-magam, stb… - Az összefüggés itt van a szemünk előtt, a finnugoros nyelvészet mégcsak meg sem vizsgálta ennek az egyezésnek a lehetőségét. Ez az elem minden valószínűséggel az ótörök „hovatartozandóság határozójával” ki. Az aymará quiqyi- ’ha ezt jelentené szó szerint: énhozzám való tartozás: magam. Ugyanez lenne a vogul szóösszetétel jelentése is: én /hozzám/ tartozó.

            Az igenévi-főnév ragja: -fia /ejt.:nyá/:

aymarában:      pusa-fia = fúj-ni; paya-fia = főzni, stb.

magyar, nyelvjárás: ír-nya, in-nya, dógoz-nya, sír-nya, stb…

            Egyben nomenképző is:

aymarában: pusafia, fújni: de fővócső, mint a magyarban cér-na, kintor-na, babo-na, boro-na, stb…

            Az egyezés kétségtelen, egyszerű és pontosan megvilágítja a magyar nyelv összefüggését az aymará nyelvvel.

            Figyeljük ezt a fontos aymará-nyelvbeli ige-képzőt, melynek analógiája a magyar nyelvben tagadhatatlan egyezést vetít szemünk elé.

            Faktitív jelentéssel és funkcióval: -cha /csa/:

aymará             isi-cha-fia = ruhát csinál,

                        uman-cha-fia = nedvesít, vizesít, stb…

            Tehát: -chafia /ejt.:csányá/

Magyar játszó csányo-k = csinálok. Amint látjuk, egyezik ez a képző a magyarnyelvi „csány” igealak alaptövével: csá-ny = csinálok. Egyébként egyezik ez a képző a quechuanyelvi –chi- /csi/ képzővel, emelyik szintén faktitív igéket képez:

            llamca-y = dolgozik

            llamca-chi-y = dolgoztat, „dolgozást csinál”. Ez a tény azt jelenti, hogy a csinál igénk nem szláv erederű, pláne akkor, ha tudjuk, hogy e szónknak az alaptöve azírott mongol nyelvben is kimutatható:

            cab-ci-, csapkod, azaz csapkodást csinál…

A –ta- igeképző az aymarában mozzanatos igéket képez:

            um-ta-fia, egy korty vizet inni

ótörökben        un-tä, kiált, hív, szólít

mongolban       kir-te-, piszkos lesz

finnben puhal-taa, /hirtelen/ fúj

magyarban       köszön-tö-m, stb…

            Ennek a képzőnek perfektív jelentése és funkciója is kimutatható az aymará nyelvben:

                        turata = csinált

                        purita  = megjött

                        iquita  = aludt, stb…

            Befejezésül mutassuk be az aymará nyelv „tárgyas ragozásának” összefüggéseit:

Minden magyarázat nélkül:

aymará irpa-sma                                  vezetlek /én téged/

mordvin           tona-ftte                                  tanítlak /én téged/

aymará irpa-tama                                 ő vezet téged

mordvin           tona-ftanza                              ő tanít téged

aymará irp-ita                                      te vezetsz engem

mordvin           tona-ftsamak                           te tanítasz engem

aymará irp-ito                                      ő vezet engem

mordvin           tona-ftsaman                            ő tanít engem, stb…

 

            A nyelvészet megállapítása szerint a mordvin nyelv finnugor eredetű, ezek szerint a magyar nyelv is finnugor származású és rokonságba van a mordvin nyelvvel. A magyar nyelvben csak a második személyben van meg a tárgyas személyrag: vezet-le-k, a többi esetben elveszett. A rordvinban még a többesszámban is megvan – ugyanígy a peru-i aymará nyelvben is – s így tisztelettel kérdezhetjük, miért hallgatta el a nyelvészet ezt a fontos nyelvrokonsági sajátságot,

            Az igazság az, hogy a perui aymará nyelv is uralaltáji nyelv!

            Ezek után vizsgáljuk meg a peru-i és az argentinai quechua /kecsua/ nyelv alaktani összefüggéseit, hadd lássuk, hogy mit mulasztott el ebben az esetben a magyar, de a nemzetközi nyelvészet is…

            Bevezetés

            Az első pillanatra – magyarul olvasva – a quechua huasi = magyar ház, egyezik a magyar szóval. A valóságban mind a két szónak egészen más hang- és alaktani története van, mint ahogyan ezt a finnugor nyelvészet állítja, a magyar ház szóval összefüggésben.

A quechua huasi szót így kell olvasni: vászi. Jegyezzük meg, hogy a quechua „hu” a szó elején és a szó belsejében minden esetben v-nek ejtendő. És  most vezessük le ennek a szónak az etymológiáját:

                        huasi

                        vasi

                        v’asi : v hang csak „digamma”

                        ’asi

                        as-i

finnben as-u-a, lakik

                        as-u-mus, lakás

magyar, 1155   azaa = ház /a tihanyi alapító levélből/

ejtendő            ászáá

régi 1193         az = ház: feyrhing-az = Fejéregyháza

régi 1229         aza = ház: faer egi-aza = Fejéregyháza

a mai alakja      h’áz = ház.

            Ez a hangtani összefüggés azt jelenti, hogy a magyar ház szó elején levő h-hang nem szerves része a szónak, hanem csak fonetikus valódi toldás. A finnugor nyelvészet azért hallgatta el ennek a szónak valódid hangtanát, hogy a finnugor rokonságot bizonyíthasson vele, azt állítva, pl. a finn    kota  és a magyar ház, egy tőről származnak, ami lehetetlen, mert láttuk, hogy a legrégibb szóalak: 1155-ből azaa = háza, még h- nélkül áll előttünk. Ez a szónk a finn asua = lakik, szóval egyezik és amint erről meggyőződhettünk, a quechua huasi szóval. Végeredményben aszumér es, as, és az elámi as = ház, szóra megy vissza az egész szócsalád… Hangsúlyozzuk ki, ezzel a fent bemutatott tényekkel összefüggésben, hogy nagyon fontos a quexhua szók helyes olvasása, mert csak így adhatunk komoly munkát.

            Bemutatónkat kezdjük ezzel a mondattal a quechua nyelvből:

                        k’aspi-huan maka-y

ejtendő kászpi-ván máká-i

magyarul          bot-tal ver

mongolban       modu-bar coki-, idem.

            Tagadhatatlan alaktani egyezés, ugyanúgy, mintha több indogermán nyelvet hasonlítanánk össze:

németül            mit dem Stock schlagen

angolul to beat wiht a stick, stb…

franciában        avec…

olaszban           con…

szerbben          sa… stb…

 

Részletek a quechua nyelv főnevének összefüggéseiből.

            A főnév nem nélküli, mint az uralaltáji nyelvekben. Végződik magánhangzó- vagy mássalhangzóra:

                        huasi = ház

                        cuntur = kondor.

            Ragozása egyezik az uralaltáji – magyar, finn, mongol, török, stb. nyelvek ragozásával, ami az jelenti, hogy a quechua nyelv is aglutináló és eredetére nézve egy tőről származik a fent megnevezett nyelvekkel.

 

Egyesszámban:

Nominativus                 huasi                            ház

Genitivus                        „ –j /vászich/                „ -nak/-é

Dativus              „ –paj /-páh/                „ -nak, stb.

Accusativus                   „ –ta                            „ –at

Illativus              „ –man                         „  -hoz, stb.

Ablativus                       „ –manta                    házon át

Terminativus                  „ –cama                     ház-ig

Inessivus                        „ –pi                          ház-ba-n/-ba

Instrumentalis                 „ –huan                      házzal együtt

Sociativus                      „ –ntin                       

Kausativus                     „ –raicu                      ház miatt

 

Többesszámban:

Mominativus huasi, házak; huasi-cuna-j, házak-nak, stb…

            Hogy az összehasonlítást a finn és a többi nyelvek ragozásával elvégezhessük, lapozzunk vissza az aymará nyelv megtárgyalásánál bemutatott összefüggésekhez.

            A genitivus ragja, amint láttuk –j /ejtendő: -h/:

            huasi-j : vászih

magyarban ház-nak.

            Tehát, quechua -j/h/

                       magyar             -k.

            Kétségtelen az egyezés. Ez a hangszerelésű genitivusrag a szumér nyelvben szintén kimutatható:

            Nin-ama-dingirene-ke = Nin, tündéreknek anyja.

            Az accusativus is tagadhatatlan összefüggésben áll az uralaltáji nyelvek analóg elemeivel.

            Quechuában:    huasi-ta

            magyar háza-t

argentin quechua          puncu-t

            magyar hida-t

finnben             puu-ta = fá-t /:partitivus!/.

            Világosan látjuk, hogy a quechua-nyelvi tárgyeset ragja a finn-nyelvi partitivus –t és a magyarnyelvi accusativus –t raggal egyezik, így érthetetlen a nyelvészet hanyagsága ezzel a kérdéssel összefüggésben. E nyelvek közötti összefüggés olyannyira kétségtelen, hogy minden bizonysággal megállapíthatjuk: rokon nyelvekről van szó!

            Megemlítendő, hogy a már megtárgyalt aymará nyelvben a tárgyeset rag nélküli: p’eke = fejet. Ez a lehetőség megvan a magyarban is:

            Elment szána kaszálni : széná-t helyett. A rag nélküli tárgyeset az anatóliai törökben is kimutatható, amiből az következik, hogy „határozatlan” tárgyesetről van szó, magában az aymará nyelvben is.

            Az instrumentális

a peru-i quechuában:                huasi-huan /-ván/ = ház-zal

az argentin quechuában            huasi-an

ótörökben:                               yadag-yn = gyalog, szó szerint: láb-bal.

            Az ótörök elem tájszólásban –an, -än hangszerelésű is.

            Amint látjuik, az argentin quechuában a ragnál hiányzik a v-hang:

                        -huan : -van

                                   -an

ótörök:                        -an, -än, -ün, -yn, stb.

            Figyeljük meg ezeket az összefüggéseket néhány jellemző mondatban:

Genitivus          orco-j mucucu-n = hegy-nek csúcsa

                        puma-j chupa-n = oroszlánnak farka

                        mama-y-pa =huasi-n/ = mamám-é /-nak háza/

                        chajra-yoj-pa /csáhrá-ioh-pa/huasin = birtok-os-nak háza, stb…

accusativus       tasqui tica-ta pallan /pályán/ = a leány virágot szed

                        rimay-ta uyari-ni                      = beszéde-t hallo-k

                        allin-ta pufiu-ni             = jó-t aludta-m.

            Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy a quechua pufiu- = aludni, megvan a magyarban is: pufiu-

                        hunyo-k; a szóeleji p-hang ebben az esetben egy h-hangnak felel meg a magyar nyelvben, mely hangegyezést több példával lehet bizonyítani, úgy a quechua nyelvben, mint az uralaltáji nyelvterületen, pl. lamut hej, Kopf, Spitze

                                                  magyar fej, stb.

Instrumentális: llancay-huan causayni-y-ta   tri-ni

                          munká-val életfenntartáso-ma-t kerese-m

                          all-ko-n-huan puricu-n  = Kutyá-já-val megye-n /sétál./, stb.

            Vizsgáljuk meg a quechua inessivus összefüggéseit:

            A ragja –pi /a cayapá-indián nyelvben: -bi/.

            Jelentése: -ban,  -ben; -ba, -be; fent, fel, stb.

            Funkciója: hely-, idő-, cselekvés-, állapító-rag.

            Pl.        huasi-n-pi = házában

                        cai huata-pi = ebben az év-ben

                        chai-pacha-pi = abban az idő-ben

                        h’amuj quilla-pi = a jövő hónap-ban

                        sumajcay-pi kollanan = szépségben az első

                        ’haika-pi rantrkanqui? = mennyi-be kerül?

mongolban       gar-tu-ban = saját karjá-ba…

            Ez az elem a quechua nyelvből csak az analóg magyar és mongol elemmel egyezik, mely tény kétségtelenül alátámasztja a három nyelv közösségét és rokonságát -  csodálatos, hogy a hivatalos nyelvészet ezt a szemet szúró egyezést eddig még nem vette észre – vagy talán nem is akarja észrevenni?

Vizsgáljuk meg a quechua nyelvi ablativus összefüggéseit.

A ragja – manta  : -manta.

Jelentése: távolodás valahonnan, valakitől, valamiről, valamiből, stb…

            Pl. huasi-manta

                  ház-tól /:taol/

                        -ból

                        -ról, stb…

néhány mondatban:chiri-manta puca = a hidegtől megdermedt

            chai-manta = az-ó-ta

            chai huata-manta = az év-ó-ta

            orko-manta = hegy-től, stb…

A finnből idetartozik:

Az elativus       talo-s-ta = ház-ból

                        puu-sta   = fából

az ablativus      talo-lta    = onnan

                        neme-tá   = felülről

mordvinban:     os-ta        = várostól

/elativ./ kuts-ta     = háztól

mongolban:      dalai-aca  = tenger-től

                        ger-ece     = ház-tól

                        ger-tece    = háztól.

            Ezzel fejezzük be a határozóragok eredetének a hasonlóságának megvitatását, megállapítva, hogy az összefüggés a bemutatott nyelvek között kétségtelen; a peru-i quechua is uralaltáji nyelv!…

            Végbizonyítékul ragozzuk még a quechua-nyelvi yar’ka = Wassergraben, Abzugkanal, - árok – szót.

            Egyesszám:

Nominativus                 yar’ka/iárká/                árok   : törökben akr

Genitivus                           „     -j                       „      -nak/-é

Dativus                             „     -paj                    „      -nak, stb

Accusativus                      „     -ta                    árko-t

Illativus                 „     -man                árok-hoz

Ablativus                          „     -manta             árok-tól

Transitivus                        „     -nta                  /árkon át/

Terminativus                     „     -cama              árok-ig

Inessivus                           „     -pi                    árok-ban/-a

Instruktivus                       „     -huan               árok-kal

Sociativus                         „     -ntin                 /árokkal együtt/

Causativus                        „     -raicu               /árok miatt/.

            Többesszám:

Nominativus                 yar’kacuna                   árko-k    : török ark-lar

Genitivus                            „     -cuna-j            árkok-nak/é

Dativus                  „     -cuna-paj        árkok-nak, stb.

Accusativus                       „     -cuna-ta          árkok-at, stb.

 

            A quechua yar’ka szó tehát egyezik a magyar árok szóval úgy, hogy a magyar szó elejéről elveszett a j-hang. Megvan ez a szó, szó mint kölcsönszó a magyarból a szláv nyelvekben, pl. a szerbben: jarak = árok.

Volt idő, amikor a finnugor nyelvészet ezt a szót kölcsönvételnek minősítette a szláv nyelvekből. Lám, lassan de biztosan, nem sikerül a finnugor nyelvészetnek elszlávosítani a magyar nyelvet…

             A többesszám ragja, tehát –cuna. Összetett szó, alapszava: -su-na: -cu- = -k, a magyarban, pl. háza-kat, keze-ket, stb. A magyarban csak kötött állapotban mutatható ki a szóvégi magánhangzó.

            Ezek után mutassuk be azt az alaktani összefüggést, amelyik végérvényesen eldönti, hogy a peru-i quechua nyelv szintén „uralaltáji” nyelv.

2.      Egy birtokos, egy birtok.

      huasi-y            -   háza-m

2.   Több birtokos, egy birtok

      huasi-nchi-s+  -   ház-un-k

3.    Egy birtokos, több birtok

       huasi-y-cuna   -   háza-i-m /ferdített sorrend/

4.    Több birtokos, több birtok

        huasi-nchi-s-cuna    -  háza-i-n-k, stb…

 

Az –s, +  mint a többesszám ragja, kölcsönvétel a spanyol nyelvből.

            További jellemző egyezések: quechua kicsinyítő képző –cha  /cs/ egyezik a hasonló magyarnyelvű képzővel.

            Pl.        huasi-cha, kis ház

            mint      ablak-ocs-ka, kis ablak

                        huahua-cha, kis gyermek

                        gyermek-cse, stb…

ótörökben:       azraq-ca, nagyon kevés, stb…

 

Részletek az igeképzésből.

                        Az infinitivus képzője: -y /ejt:i/

            Pl.        rima-y, beszél, rimánkodik

                        ’pucu-y, fúj

                        ’pata-y, pattan, stb…

                        Denominális igeképzés.

                        -ya /ia/

                        tuta, éjszaka

                        tuta-ya   -y,  sötét lesz

                        unu,    víz

                        unu-ya-y,   folyékony lesz

                        -cha /csa/

                        huasi,   ház

                        huasi-cha-y,   házat épít  /csinál/

                        -ncha /ncsa/

                        kori,  arany

                        kori-ncha-y,     aranyoz

                        cachi,    só

                        cachi-ncha-y,    megsóz, stb.

            Fontos quechua-magyar analógia: a reflexivum – visszaható ige – képzése.

            Pl.        quechua           -cu-

magyar /összetett képző alakban/  : -kod-, -köd-, -koz-, -köz-, stb…

                        majchi-cu-y  /máhcsi-ku-i/

                        mosa-kod-

                        ’hapi-cu-y

                        kapasz-kod-.

Egy mondatban: nocka maills-cu-ni

                        Én   mosa – kodo-m, stb…

Összetett képző alakban: -llicu-

                                   pacha-llicu-y

                                   vet-kőz-, stb.

A melléknév:

                        anaj rumi /ánáh…/

                        kemény kő

                        anaj rumi-cuna

                        kemény köve-k, stb… Ragozása mindenben egyezik a magyarnyelvi ragozással.

Továbbá:         huasi kailla = ház mellett

                        puncu ’kepa = kapu mögött.

Szintén:            kailla-y         = mellett-m, stb…

                        Participium praesens: -j /h/

                        tapu-j, /ejt. tapu-h/ = kérdező, mint a régi magyar igealakban:

                        mene-h  = menő!

            pl.        pucu-y   = fújni

                        pucu-j    = fúvó

                        núna-y   = szeret-ni

                        núna-j    = szeret-ő, stb…

Parancsoló mód: -y /ejt.:i/:

                        cko-y /kk-i/  = ad-j

                        tájsa-y /táhszá-i/ = mosakod-j, stb

Ennek a fontos elemnek egyezése nem véletlen!

Befejezésül:

Quechua          ca-y = sein, étre, to be; haben, avoir, stb…

                        nocka ca-ni   = én vagyok

                        kan ca-nqui   = te…

                        pai ca-n =ca-n-n/ = ő…

                                   va-n

                                   vagyo-n.

            a harmadik személy ragja: -n egyezik a magyar nyelvi analóg elemmel: amu-n   = jön

 

quechua                       magyar

huasi-y                         háza-m

huasi-yqui                    háza-d

huasi-n                         háza-a: lamutban –n, stb…

 

finn                  magyar             török               magyar

tupa-ni             szobá-m                      kol-u-m           kar-o-m

tupa-si             szobá-d                       kol-u-n            kar-o-d

tupa-nsa           szobá-ja, stb.               kol-u                kar-ja, stb…

                        vogul                           magyar

                        sem-e-m                      szem-e-m

                        sem-e-n                       szem-e-d

                        sem-ä                          szem-e, stb…

 

Ellenbizonyíték:

német: mein haus                      dein haus                     sein haus, stb…

angol: my house                       your house                   his house, stb.

francia: ma maison                   ta maison                     sa maison, stb.

szerb: moja kuca                      tvoja kuca                    njegova kuca, stb…

            házam                          házad                                      háza.

                                  

                                               Végszó

 

            Részleteket mutattam be a peru-i aymará és quechua nyelv szókincséből és alkatából. Összehasonlítottam a magyar, finn, török, és a többi uralaltáji nyelv szókincsével és alaktani elemeivel.

            Az egyezés kétségtelen!

            Először, az aymará és a quechua nyelvek szintén ragozó nyelvek.

            Másodszor, a szókincsünk nyolcvan százalékban kimutatható az uralaltáji nyelvterületeken.

            Harmadszor, alaktani elemeik nyolcvan százaléka szintén egyezik az analóg magyar, finn, török, stb. nyelvek elemeivel.

            Így megállapíthatjuk: a peru-i aymará és quechua nyelvek rokonságban vannak az uralaltáji nyelvekkel és ezekkel együtt egy tőről származnak, egy ősnyelvből erednek, ez az ősnyelv pedig a szumér!

 

A felhasznált szakmunkák:

Dr. E.W.Meddendorf; Die Airará-Sprache, Brockhaus. Leipzig. 1894.

            -„-                  ; Runa Simi /Keshua-Sprache/ Brockh. Leipzig. 1890.

            A magyar, a finn, török, mongol, stb. nyelvek szakirodalmát pedig bármelyik nagyobb kiadóvállalatnál be lehet szerezni…

            Várom a szaktudomány cáfolatát.

                                                                       Csőke Sándor