A Magyar Nyelvtudományi Társaságot 1904-ben alapították magyar nyelvtudósok és a rokon társadalomtudományok számos jeles képviselője. Akkor, amikor a tudomány és a társadalom igényei ezt követelték, s amikor az anyanyelvvel való értelmiségi törődés és az érte való társadalmi áldozatkészség széles körökben magas fokú volt. A Társaság önálló társadalmi egyesületként alakult, tagjai között azonban megalakulása óta ott tudta és tudja a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudós tagjait, s vezetői is a tudományág legkiválóbb képviselői közül kerültek ki.

A Társaság alapításának célja a magyar nyelv és a vele érintkező nyelvek sokoldalú tudományos kutatása mellett a nyelvtudományi ismeretek terjesztése, illetőleg a magyar nyelv ügyének, fejlesztésének támogatása volt és maradt.

Tagjainak a sorába a nyelvészeken kívül az anyanyelv ügye iránt fogékony értelmiséget is mindig szívesen fogadta. A magyar nyelv kutatóin kívül tagjai között voltak és vannak a magyarországi más nyelveknek, a magyarral kapcsolatban volt és levő egyéb nyelveknek, valamint az általános nyelvészetnek és az uralisztikának a kutatói is. A Társaság sok évtizedes, a legnehezebb történelmi időkben sem szünetelő közművelődési és tudományos tevékenységéért fennállásának 100. évfordulóján, 2004-ben megkapta a MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJat.

Szakosztályelnökök és titkárok:

Általános nyelvészeti szakosztály: Péter Mihály elnök, Ladányi Mária titkár
Finnugor szakosztály: Csúcs Sándor elnök, Csepregi Márta titkár
Idegennyelvi szakosztály: Bańczerowski Janusz elnök, Fábián Zsuzsanna titkár
Magyar nyelvi szakosztály: Keszler Borbála elnök, Tátrai Szilárd titkár

Tagozatok

A Magyar nyelvi szakosztályban működő tagozatok:

Magyartanári Tagozat:

A Magyartanári Tagozat legfőbb célja az, hogy az anyanyelvtanítás ügyét a jövőben határozottabban képviselje, illetőleg szakmai segítséget nyújtson az anyanyelvet tanító kollégáknak, pl. az elektronikus levelezés kínálta lehetőségeket felhasználva rendszeresen tájékoztatják a tagokat az oktatással kapcsolatos aktuális kérdésekről, a Magyar Nyelvtudományi Társaság szakmai programjairól. (Megalakulásáról l. bővebben Magyar Nyelv 2005: 122-3).
A tagozat vezetői: Antalné Szabó Ágnes elnök és Raátz Judit titkár.

Névtani Tagozat:

A többfelé folyó és gazdag tematikájú hazai névtani kutatások segítését, egymás informálását, az előremutató kezdeményezések összefogását s így a hazai névtudomány fejlődésének elősegítését kívánja szolgálni a Magyar Nyelvtudományi Társaság a Névtani tagozat megalakításával (bővebben l. Magyar Nyelv 2005: 122-3).

A tagozat vezetői: Hoffmann István elnök és Fercsik Erzsébet titkár.

A Magyar Nyelvtudományi Társaság volt a legfontosabb köldökzsinór, a legszélesebb értelemben vett magyarországi nyelvtudományt reprezentáló társulat, amely egybefogta, összetartotta Magyarországon a nyelvtudomány művelőinek majdnem teljességét. A Társaság ma is a legtöbb tagot számláló, a magyarral és más nyelvekkel, illetőleg nyelvi kérdésekkel foglalkozó közérdekű tudományos társaság a magyar nyelvterületen.

A Magyar Nyelvtudományi Társaság szívesen látja soraiban mindazokat, akiket a nyelvtudományi kutatások friss eredményei, a magyar nyelv kutatásával, oktatásával, helyzetével összefüggő kérdések, valamint a Társaság tevékenysége érdekel.

Rendezvényeinket természetesen azon érdeklődők is látogathatják, kiadványainkat azok is megvásárolhatják, akik nem tagjai Társaságunknak.

Kiss Jenő elnök

Juhász Dezső főtitkár

A Magyar Nyelvtudományi Társaság hivatalos folyóirata - a Magyar Nyelv -1905-ben indult. Azóta évi kihagyás nélkül, rendszeresen jelenik meg, korábban a Társaság tagságának az adományaiból, 1945 óta a Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával is. Már hosszú idő óta negyedévenként, tehát évi 4 füzetben jelenik meg összesen 32 nyomdai íven.

Már alapításakor is első rendűen a magyar nyelv tudományos művelését, további közműveltségi és iskolaügyi támogatását, ápolását tűzte ki célul. A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagságának, illetőleg szakosztályainak bővülésével tematikája fokozatosan terjeszkedett ki a szorosabban vett magyar nyelvtudományon kívül a Magyarországon művelt más nyelvtudományi ágazatokra, így főként a germanisztikára, romanisztikára és szlavisztikára, valamint az általános és alkalmazott nyelvészetre.

Hagyományos rovatai: Tanulmányok, Kisebb közlemények, Szó- és szólásmagyarázatok, Nyelvművelés, Élő nyelv, Szemle, Különfélék, Társasági ügyek, Nyelvtörténeti adatok, Levélszekrény.

Rokon tudományokkal való kapcsolatait főként történeti, őstörténeti, irodalomtörténeti és néprajzi tárgyú közleményei jelzik. Súlyt fektet a folyóirat a tudománytörténet művelésére és a hazai nyelvtudomány eseményeiről való tájékoztatásra is. Szemle rovatában természetesen hazai és külföldi művek ismertetése is helyet kap.

Szerzői gárdájában közel száz év óta a hazai nyelvtudomány legjobb képviselői mindig ott voltak, de rendszeresen teret enged a folyóirat külföldi, főként szomszédos országbeli szerzők cikkei közlésének, valamint a hazai fiatalabb nyelvész-nemzedék közleményeinek is. Szerkesztői kezdetektől fogva a magyar nyelvtudomány kiemelkedő képviselői. Szerkesztésére mindig a gondosság és a pontos megjelenés volt a jellemző. Számonként 700–800 példányban jelenik meg, példányai közül szép számmal megy külföldre is.