Elhunyt Fekete Gyula író, szociográfus, újságíró, a Magyar Írószövetség Örökös Tagja

Fekete Gyula
Író, szociográfus. A Szabad Szó, 1947-től a Március Tizenötödike szerkesztője. 1956-ban az Írószövetség titkáraként tartóztatták le. 1966-tól hallhattuk az "Egy korty tenger" c. rádiós sorozatát. Vitáival a GYES bevezetését, a családok támogatását szorgalmazta. 1981-ben az Írószövetség alelnökévé választották, 1988-tól a Hitel munkatársa. Az MDF egyik alapítója. Itthon 58, külföldön 11 kötete jelent meg. "Az orvos halála" c. regényéből film készült. Közéleti tapasztalatainak összefoglalója a "Naplóm a történelemnek" c. műve. József Attila díjas, a Művészeti Akadémia aranyérmese.

Írói pályájának első szakaszában a városba került falusi embereket ábrázolta (Eszmélet, Kati, 1953). Sorsokat felvillantva, krónikaszerű hitelességgel örökítette meg egy házaspár történetét (Vér és korom, 1954). Didaktikus vonások, érdekes cselekmény jellemzi utópisztikus és ifjúsági regényeit.

Művei

• Májusfa (kisregény, 1952)

• Eszmélet (elbeszélés, 1953)

• Kati (kisregény, 1953)

• Bulgáriai emlékek (útirajz, 1954)

• Vér és korom (irodalmi szociográfia, 1954)

• Ismerősök (elbeszélés, 1955)

• Májusi felhők (dráma, bemutató: Katona József Színház, 1956)

• Szemfényvesztők (jelenet, bemutató: Vidám Színpad, 1958)

• A kék sziget (tudományos-fantasztikus regény, 1959)

• A fiatalasszony (regény, 1960)

• Kincskereső Pipitér (ifjúsági regény, 1961)

• A falu szépe (regény, 1961)

• A hű asszony meg a rossz nő (regény, 1963) (oroszul: 1987)

• Az orvos halála (regény, 1963 (angolul, oroszul: 1965, németül, szlovákul: 1966, csehül, észtül, lettül, litvánul, bolgárul: 1967, románul: 1979)

• Szerelmesek bolygója (tudományos-fantasztikus regény, 1964 (szlovákul: 1966, németül: 1967)

• Ezeregyedik esztendő (regény, 1965 (oroszul: 1985)

• Lányszöktetés (elbeszélés, 1966)

• Csördülő ég (regény, 1967) (oroszul: 1985)

• Vallomás hajnalig (regény, 1970 (oroszul: 1985)

• Fortélyos félelem igazgat (tanulmány, 1970)

• Éljünk magunknak? (dokumentumgyűjtemény, 1972)

• Magyarország, fotóalbum (kísérő szöveg Fekete Gyula, fotók Alapfy Attila és Balla Demeter) 1972 (németül, oroszul, angolul, franciául, 1972, lengyelül, olaszul: 1974, spanyolul: 1975)

• A fiú meg a katonák (regény, 1972 (oroszul: 1983)

• Mindene megvan? (levélszociográfia, 1973)

• Egy korty tenger (esszék, 1974)

• Triszex (fantasztikus regény, 1974)

• Mézeshetek (regény, 1975 (oroszul: 1986)

• Három (regény, 1976)

• Miskolc, fotóalbum Balla Demeterrel (1976)

• Január, február, március (regény, 1977) (oroszul: 1985)

• Perújrafelvétel (elbeszélés, riport, 1977)

• Történelem hangszalagon (riportkönyv, 1977)

• Száz korty tenger (válogatott publicisztika, 1977)

• Levelek a magányról (levélszociográfia, 1979)

• Hiányzik egy férfi (regény, 1979) (oroszul: 1986)

• A falu szépe (regények, 1980)

• Első csók (elbeszélés, 1980) (oroszul: 1983)

• Bodrog-parti szerelmeink (regény, 1981)

• Boldog házasságok titkai (levélszociográfia, 1981)

• Elfogultságaim térképe (esszé, 1981)

• Sarkcsillag (esszék, jegyzetek, vitairatok, 1983)

• Április, május, június (regény, 1983)

• Tengercsepp (aforizmák, 1985)

• Szerelmesek bolygója (tudományos-fantasztikus regények, 1985)

• Hogyan lettem író? (Emlékek, tárcák, elbeszélések, 1986)

• Meditáció Amerikáról (1987)

• Esztendőre vagy kettőre (gyermekversek, mesék, 1987)

• Gondolkozzunk, magyarok! (vitairatok, interjúk, 1989)

• Süket a meztelen király. Közgondok, vitairatok (1989)

• Vitairat a jövőről (1990)

• Véreim, magyar kannibálok! Vádirat a jövő megrablásáról (publicisztikai írások, 1992)

• Madártávlat (elbeszélés, 1993)

• Különvélemény (vitacikkek, 1993)

• Örökségünk (1994)

• Csendes ellenforradalom (ifj. Fekete Gyulával) (vitairatok, Budapest-Ungvár, 1993)

• Verses gyerekszínpad iskolai ünnepségekre, anyák napjára (Ungvár-Budapest, 1993)

• Napló a történelemnek. 101 éjszaka (1997)

• Az első számú közügy (vitairat, Balatonboglár, 1997)

Életrajza a Wikipédia szerint:

Az író 1922-ben született Mezőkeresztesen.

1942-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karának hallgatója volt.

1956-ban a Magyar Írószövetség prózai szakosztályának titkára lett;  letartóztatták, 1957-ben szabadult. 

1965-ben a Budapest című folyóirat szerkesztője lett.

1966-ban kezdte "Egy korty tenger" című rádiós sorozatát.

A nyolcvanas években volt a Magyar Írószövetség alelnöke,

1988-ban a Hitel szerkesztőségének munkatársa lett.

2004 óta a Százak Tanácsa közhasznú egyesület alapító-elnöke.

2009-ben szülőfaluja, Mezőkeresztes díszpolgári címe

2010 január 16-án, 88 esztendős korában halt meg.

A korszellemet jellemző díjai a  következők:

Kiváló Munkáért (1949)

József Attila-díj (1953, 1963, 1973)

SZOT-díj (1964)

A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1978)

A Munka Érdemrend arany fokozata (1982)

1956-os Emlékérem (1991)

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992-ben nem vette át Antall Józseftől)

Prima díj (2009)

Háromszor kapott József Attila-díjat, 1991-ben 1956-os Emlékéremmel, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2009-ben Prima-díjjal tüntették ki.

A Százak Tanácsa  2009. dec.3.-i találkozóján Schulek Ágoston méltatta Grosics Gyula - magyar labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, 86-szoros magyar válogatott -  életútját, akinek átadtuk  a HAZA EMBERE  köszönő oklevelünket.

Grosics Gyula megindító szavai után a Százak Tanácsa jelenlevő tagjai felállva tapsolták meg „a fekete párducot" - aki ma is példaképe lehet mindnyájunknak. Igazán méltó személy kapta meg Böjte Csaba ferences szerzetes után másodszorra is a HAZA EMBERE címet.

A Százak Tanácsa alapító elnökétől búcsúzva megállapíthatjuk, hogy Fekete Gyula hosszú életpályája során a személyesen megélt eseményeket nagyszámú művében gazdagon megörökítette mindannyiunk számára. Közéleti tevékenységében pedig tetteivel is példaértékűen hozzájárult társadalmunk erősítéséhez.