"Hunnia térje felett veszedelmes fellegek álnak"

Az 1992-es könyvtári revíziót követően bukkant fel az itt digitalizálva közölt gyűjtemény. A körülményeket azóta feledés fedi, hogyan, mi módon került az egyetemre, ma már senki sem emlékszik rá. Korábbi tulajdonosai közül csak egy biztos, a szegedi egyetem Történeti Intézetének könyvtára, amelynek leltár- és körbélyegző-lenyomata egyaránt megtalálható a címlap számozatlan hátoldalán. A körbélyegzőben a Kossuth-címer látható, ami az 1945 utáni néhány évben, illetve rövid ideig 1956 után volt használatban. Az első időpont tűnik valószínűbbnek, a 84 számozott oldallal és tartalommal ellátott, 7-10. oldalaiban hiányos füzetecske feltételezhetően valamilyen magángyűjteményből került közintézményi megőrzésbe. További útja az ELTÉ-ig bizonytalan. A füzet szövegeinek másolójára vonatkozóan a címoldal ad némi tájékoztatást: Némely, / egyvelges, dol / gok. Melye= / ket oszve gyüj / tögetet Dudok Pál / 1826ik es 7ik estendöben / Juvant Deo. Helymegjelölés nincs, csak a cím alatti díszítőelemben ismétli meg kisebb betűkkel a másoló nevét és az évszámot. A név Stoll Béla bibliográfiájában - A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája, 1542-1840 - nem szerepel, de ezekből az évekből már fennmaradtak oktatási névsorok, s azt ki lehetne deríteni, Dudok Pál melyik intézményhez kötődött; írása mindenesetre gyakorlottságot mutat. A tartalomjegyzék végén az 1828-as évszám látható, a gyűjtés/másolás tehát három évre terjedt, amit például a Csuda esztendő 1828 című vers is alátámaszt. A gyűjteményben vegyesen találhatók verses és prózai művek, epigrammák és mesék, sírversek (pl. Angyal Bandié) és köszöntők, időmértékes és hangsúlyos versek. Dudok Pál olvasmánymivoltában szórakoztató válogatást állított össze. Természetesen jelen van Csokonai Vitéz Mihály Az estvéhez című versével, a szerzők többsége azonban csupán a közköltészet határain belül értékelhető: Deák Zsigmond, Dessewffy József, Teleki Ferenc, Szatmári Sámuel és a névtelenek. E kis kéziratos gyűjtemény azonban megérdemli a figyelmet: a benne olvasható művek egy része természetesen más kéziratos gyűjteményekben is előfordul, s a ma még ismeretlen szerzők egy részét is némi kutatás után azonosítani lehet.

Címoldal
A szalmás üveg 1. 2. 3. 4.
A törvény kiszollgáltatójához (hiányos) 1. 2. 3.
A Halálról (hiányos) 1. 2.
Epigramma az Özvegyhez 1. 2.
A kétféle nagyságok 1. 2.
Pataky halálára írott vers 1. 2. 3. 4.
Epigrammák 1. 2.
Az emberszeretőnek imádsága a naphoz 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Sz Dávid éneke a sorsról 1. 2. 3.
Magánosság 1. 2.
A barátság és szeretet 1. 2.
Mesék
A Patkány, Béka és Gém 1. 2. 3.
Kígyó - reszelő 1. 2.
Felséges Királyunnk születésnapján mondatott énekek 1. 2. 3. 4.
Új eszetendei versezetek 1. 2. 3.
Susanna napjára 1.
József napjára 1. 2.
Mihály Napjára 1.
Gróf Teleki sírverse 1.
Egy igaz magyar kesergése 1. 2.
Egy valaki, meg hólt feleségét így siratta 1. 2.
A Magyar Examentre mondatott énekek 1. 2.
A majáliskor mondatott nóta 1. 2.
Deák Examenre mondatott énekek 1. 2.
Epithapium 1.
Angyalbandi sírverse 1.
Egy légyről mely a gyertyánál elégett 1.
Mariskához 1.
Nihil ab omni parte beatum 1. 2. 3.
Az Orákulumok jövendölésének megszünése 1.
Sír írás 1.
Egy kutyának sír írása 1.
Majálisra mondatott nóta 1826. 1. 2.
A Rubin 1. 2. 3.
Az Úrfi és a Szakácsa 1.
Anekdota 1.
Egy részegnek koporsó verse 1.
A narancs 1. 2.
Az éretlen szilva 1. 2.
Új esztendei gondolatok 1. 2. 3. 4.
Rózsi 1. 2. 3.
Jenki Pálnak tanult mestersége 1. 1.
Anekdoták 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A háború 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Csuda esztendő 1828. 1. 2. 3.
Anekdota a Czigányról 1.
Egy rege 1.
Anekdota 1. 2.
Enyelgés 1. 2. 3.
Az estvéhez 1. 2.