Nemzeti írásunk fejlődése hatalmas mérföldkőhöz érkezett. A rovótársadalom és a Magyar Szabványügyi Testület munkája révén a rovás nemzetközi szabvány lehet.

Szenzáció - rovás a digitális kommunikációban!

Nagyszerű hírnek örvendhet a világ magyarsága, hiszen 14 évnyi toporgás után a székely-magyar rovás, valamint a rovás íráscsalád további két tagja a nemzetközi technikai szabványosítás végső szakaszába érhet a 2012. február 6-án a kaliforniai Mountain View-ban kezdődő UTC tanácskozáson, majd pedig a február 13-án kezdődő WG2 (ISO) konferencián.

A munkában kezdetben csak a technikában és a szabványosításban jártas szakemberek vettek részt, de nemzeti írásunk használatának terjedésével a rovótársadalom egyre több tagja vette ki részét a feladatokból.

Szabványosítási szervezetek és a rovás

A rovás korszerű alkalmazásának egyik alapfeltétele a digitális kommunikációban és a számítástechnikában a jelkészlet nemzetközi szabványosítása, melyet az Unicode Konzorcium és az ISO végez közös munkában. Ennek végeredménye az ún. Egyetemes Karakterkészlet (Universal Character Set), melyet használva a számítástechnikai eszközök megjelenítik a világ nyelveinek betűit. Ma Európában, de talán a világon is egyedüli példa, hogy egy élő és százezres nagyságrendű felhasználói körrel bíró írás még nem része a ennek a jelkészletnek, amelyben egyébként már rég kihalt, sőt mesterséges és a fantázia szülte írások is helyet kaptak.

Szabványtervezetek

Egy kis üröm az örömben, hogy a szabványosítás folytatásához a felhasználók és a szabványosítók konszenzusa szükséges, mely még távol áll a kívánt mértéktől. Jelen pillanatban három fő szabványjavaslat létezik, melyek fokozatosan frissülnek és csiszolódnak. A tervezetek, valamint a kiegészítések szövegei nyilvánosak (irattár), de érdemes áttekinteni legfőbb jellemzőiket.

1. Magyar Szabványügyi Társulat tervezete N4183

Az egyedüli hivatalos szakmai szervezet által benyújtott tervezet a legújabb tudományos eredményekre (régészet, nyelvészet, nyelvtörténet, turkológia, számítógépes paleográfia, stb.) támaszkodik az igazolható írástörténet határain belül. Lektorai a tudományterületek elismert szakemberei. A székely-magyar, a kárpát-medencei és kazáriai rovások fejlődéstörténetének és az ókori íráskultúrák kölcsönhatásának történeti hűsége mellett azonban a szabványtervezet alapvető célja a rovás íráscsalád  korszerű, mindennapi használatának legteljesebb elősegítése. A tervezet az eddigi legszélesebb rovás felhasználói szaktanácskozás (Élő Rovás, 2009. Gödöllő) döntéseire és az abból kiindult egységesítési folyamat eredményeire támaszkodik. A tervezetet a Rovás Alapítvány és több felhasználói, fejlesztői csoport is elfogadja.

2. Michael Everson (USA) és André Szabolcs Szelp (Ausztria) egyéni tervezete N3697

Korábban "magyar rúna" (germán íráscsalád), újabban "régi magyar írás" elnevezéssel kívánja a XX. század végének állapota szerint szabványosítani nemzeti írásunkat. Történetiségében elveti a Kárpát-medencei rovás írások létét, folytonosságát és szerves fejlődését, a Nikolsburgi Ábécénél (1483) régebbi rovásemlékeket nem ismer el. Néhány rovótól eltekintve nincs felhasználói támogatása, nem ismeri a jelenkori rováshasználatot és nem célja annak elősegítése. Szerzőik folyamatosan támadják a Magyar Szabványügyi Testület tervezetét, annak kidolgozóit. Sajnálatosan a "rovás-ellenes" kultúrharcuk az angol nyelvű Wikipédia rovással kapcsolatos szócikkeinek rendszeres törlésétől, "rovás"-mentesítésétől, illetve elismert hazai tudósok, szakemberek tudásának kétségbevonásától sem riad vissza. (Wikipédia-modell: Kuba és Észak-Korea)

3. Bakonyi Gábor (Budapest) egyéni tervezete N3526

A tudományos körökben mára már többnyire elvetett türk származáselmélet alapján kidolgozott beadvány. A tervezet jelkészlete nélkülözi még a rövid és hosszú magánhangzókat is, mely lehetetlenné teszi a mai magyar nyelv pontos lejegyzését. Az egyéni beadványként készült tervezet felhasználói támogatása ismeretlen, de nemrég Varga Géza jelezte támogató szavazatát erre a változatra (cikk).

A rovótársadalom hangja

Nemzeti írásunk szabványosítása elérhető közelségbe került, azonban mindez nem magától működő folyamat. A székely-magyar rovás jövője azon is múlik, hogy nem csak a rovó társadalom, hanem minden magyar kész-e kiállni egy olyan szabványért, melyet nem azért készül távoli országokban idegen kezek által, hogy megakadályozza a korszerű rováshasználatot, hanem egy olyan tervezet kerül elfogadásra, amely a rovótársadalom igényeit képviselve nemzeti írásunk fejlődését biztosítja.

(Rovás Info)