Immár divatját éli az országban és a Kárpát-medencében a rovásírásos helységnévtábla állítása. A mozgalom Csíkszeredából indult, az első helységnév táblák felállítása fölött a Forrai Sándor Rovásíró Kör bábáskodott. E mozgalomban az algyői már a 47. táblaavatás volt. Később a Jobbik párt e polgári mozgalommal párhuzamosan, - de tőle teljesen elkülönülten - szintén rovásos helységnévtáblák állításába kezdett, ami még inkább felgyorsítja a rovásos helységnévtáblák terjedését országszerte.

Algyő képviselője elmondta, hogy a tábla az Algyői Kerecsen Egyesület kezdeményezésére került ki a bekötőútra. Az avatáson Benyik atya meg is szentelte meg a táblát. Azért a körforgalomnál választották ki a helyét, mert a legforgalmasabb pont révén itt láthatják a legtöbben.

Az avatásra meghívták Budapestről Szakács Gábort, a Forrai Sándor Rovásíró Kör elnökét, aki feleségével, Friedrich Klárával évtizedek óta foglalkozik a rovásírás múltjával, helyesírásával és terjesztésével, egyben ő a rovásjelekkel megjelenített helynévtáblák mozgalmának elindítója. Szakács Gábor az avatás után ünnepi előadást tartott a Faluházban, majd beszédét követően saját gitárkíséretével néhány dalt is előadott, és átadta a székely zászlót, amely minden avatás fontos eleme a mozgalomban. Ezt követően felolvasta a Székely Nemzeti Tanács elnökének üzenetét.

Rovásírás helységnévtáblák

Az egységes helynévtáblák sokasága mellett is megmarad a rovástáblák sokszínűsége. Csongrád megyében Algyőn, ezúttal faragott táblát avattak.

Molnár Áron, a település képviselője a helységtábla avatón arról is beszélt, hogy bár néhányan ellentétet látnak az egyház és a rovásírás között, de az atya ezt beszédében feloldotta, rávilágítva arra, hogy a magyar hagyomány fontos része ez az ősi írás.

Újabb rovástábla Csongrád Megyében

Tavaly állították fel Algyő rovásírásos falutábláját. Eddig a településen nem volt semmilyen rovásírásos emlék, így ezzel a szeptember 30-i táblaavatással szerettek volna emléket állítani az ősi írásmódnak – számolt be az eseményről Molnár Áron önkormányzati képviselő.

2010. nyarán a Hódmezővásárhelyre bevezető Rárósi úton kis ünnepség keretében helyezték el a város határát jelző magyar rovásírással készült táblát. Ezen túl a város tíz bevezető útja mentén látható.

Örvendetes módon egyre gyarapszik a Kárpát-medencében a rovástábla – örvendetes, mert nemcsak a település nevét, hanem kultúránk értékét, megőrzését is jelzik. Örvendetes, mert végre pártoktól, politikai gondolkodástól független összefogással készülnek! Igen, végre, mert ez nagy szó, hiszen ahhoz szoktunk, hogy a magyar értékek említésére felhorkanás, hisztéria a válasz. A szervező és a magam tapasztalata is a meglepően jó hozzáállás, más ügyekben is így kell!

Ha valaki nekilát szervezni saját falujába, városába, előbb-utóbb három lehetőséget talál: a Szakács Gábor-féle, Székelyföldről indult kezdeményezést, a Rovás Alapítvány minden hivatalos részt és a táblagyártást is elintéző szolgáltatását, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom segítségét.
Lehet választani, rajta, lényeg, hogy nyitva a kapu, legyen minél több helyen ismert a rovásírás!

„A rovásírás a magyarok legrégibb és legértékesebb kincse. Emlékei bizonyítják, hogy legalább 8-9 ezer éve a Kárpát-medence őslakói vagyunk, ősi soron, ősi jogon mienk ez a föld. Különösen fontos ennek hangoztatása most, az erőteljes globalizációs törekvések idején, mikor betereltek minket az Európai Unió közös aklába.

A rovásírás cáfolja a finnugor származás és nyelvrokonság elméletét és bizonyítja a szkíta-hun-pártus-avar-magyar folytonosságunkat, mert ezeknek az őseinknek tárgyi emlékein megtalálható. (…)

A rovásírás rendkívül fontos nemzettudatunk, nemzeti önbecsülésünk felélesztése érdekében, különösen gyermekeink számára. A rovásírás a magyar nyelvvel együtt fejlődött, ezért minden hangunkra van benne jel. A X.-XI. században a sokkal fejletlenebb latin betűs írásra kényszerítettek minket, amellyel 13 hangunkat nem tudtuk lejegyezni. (…)

A köznépi sírokban találta rovásemlékek tanúsága szerint már szkíta-hun-avar népünk egésze írástudó volt, olyan korokban, mikor más népeknek még az uralkodói is írástudatlanok voltak.”

(Friedrich Klára: Kőbe vésték, fába rótták…)

Politikamentessé akarta tenni a rovásírásos helynévtáblák állításának folyamatát a Rovás Alapítvány, mely a hatóságokkal egyeztetve egységes rendszert dolgozott ki a folyamatra. A dolog olyan jól sikerült, hogy a helyi önkormányzatoknak már beleszólásuk sincs abba, legyen-e ilyen tábla a település határában.

Rovásírásos helységnévtáblát avattak hétfőn Hódmezővásárhely határában. A város polgármestere, egyben a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, Lázár János korábban kitiltotta a városból a Magyar Gárdát, eltávolította a városból az árpádsávos zászlókat, ezért érdeklődve hívtuk fel a helyi polgármesteri hivatalt, miként engedélyezhették a leginkább a Jobbikhoz köthető táblaállítást.

Békéscsaba rovásírással készült helységnévtáblája. Zöld keretben piros betűk.

Mint kiderült, sehogy. A városvezetés ellenezte az akciót, de tehetetlennek bizonyult. A táblák elhelyezésének engedélyezése ugyanis nem városi hatáskör, az a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata. Értesüléseik szerint pedig a Magyar Közút automatikusan adja meg az engedélyeket egy megállapodás alapján, amit felettes szervük, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) és "a korszerű rováshasználattal, illetve a szabványosítással" foglalkozó Rovás Alapítvány kötött.

Egyeztettek

Ha megállapodást nem is kötött a KKK és a Rovás Alapítvány, a két szervezet együttműködött a táblaállítások szakszerűvé és gördülékennyé tételében. Sipos László, az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a 2003-ban, Csíkszeredában indult táblaállítások 2009-ig néha ad hoc jelleggel zajlottak, ennek eredményeként nem volt egységes sem a táblák kinézete, sem az engedélyezés folyamata, amit szerinte gyakran átitatott a politika, kicsinyes viszálykodássá alacsonyítva a szerinte nemes célú, közösségteremtő kezdeményezéseket.

Ezért alapítványa "a terület szakértőivel és hatóságaival konzultálva" egységes rendszert hozott létre, amely a tervezéstől az engedélyezésen át a gyártásig "minden részletre kiterjedő, pontos, szabályos és gazdaságos ügymenetet biztosít".

Azt ugyan Sipos is elismeri, hogy a rovásírásos helynévtáblák állításában egy politikai erő, a Jobbik is igen aktív, így az egész jelenségnek politikai töltete is van, az alapítvány célja valójában a politikamentes kulturális misszió. Szerinte méltatlan, ha a táblaállítás, amely "szellemiségében és céljaiban felülemelkedik a napi és pártpolitikai tevékenységen", helyi hatalmi harcok részévé válik. Ezért dolgozták ki az egységes engedélyezési rendszert, amely olyan jól sikerült, hogy a folyamatban nincs feltétlenül szükség a helyi önkormányzatokra , a hatóság pedig tényleg szinte automatikusan engedélyezi a táblák kihelyezését. Sípos szerint ugyanakkor az alapítvány "kiemelten javasolja a közös ügymenetet", azaz az önkormányzatok bevonását, és a táblaállítások 10-15 százalékát maguk az önkormányzatok kezdeményezik.

Egy hivatalos helynévtábla, piros keretben fekete betűkkel.

A hatóság szerint is hasonlít, de nem téveszthető össze.

Mostanra már országszerte sok helyen vannak rovásírásos helynévtáblák, de már Kárpátalján is avattak ilyet. Mivel a Rovás Alapítvány csak a táblaállítás rendszerének fenntartásával foglalkozik, a táblaállításokat tőlük függetlenül végzik a kezdeményezők, Sípos közlése szerint az országban jelenleg 80 település közel 200 névtábláját gyártották már le, ezek nagy részét már fel is avatták. Reményei szerint az év végére a magyarországi települések tíz százalékában lesz rovásírásos helynévtábla.

Nincs jogi lehetőség

Ezt tapasztalhatták meg Hódmezővásárhely vezetői is. Az engedélyező hatóság, a Magyar Közút szerint ugyan a polgármesteri hivatal "közútkezelői hozzájárulásunkat megkapta és tudomásul vette, amennyiben nem ért egyet az elhelyezéssel, lehetősége van azt jelezni", Lázár munkatársai szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet. Szerintük a hivatal leirat formájában, nem hivatalosan tájékoztatta őket az engedélyezésről, és nincs jogi lehetőségük a táblaállítás megakadályozására.

Helybeli lovas hagyományőrzők állnak Rákóczifalva nevét hirdető, székely-magyar rovásírásos helységnévtábla mellett a 442-es számú főút kerékpárútján

Sipos maga amúgy a hódmezővásárhelyi táblaállítást példának tekinti, mivel ott nem is szervezet, hanem egy magánszemély kérvényezte a tábla felállítását, amely amúgy "a leghosszabb és a legnagyobb, minden szempontból rekord".

Hasonlít, de nem téveszthető össze

"A rovásírásos helynévtáblák nem minősülnek KRESZ-táblának, ezért mint reklámtáblát engedélyezzük" – írta érdeklődésünkre Árva Milán, a Magyar Közút kommunikációs főmunkatársa, hozzátéve, hogy "az országban nagy számban kerülnek és kerültek kihelyezésre ilyen táblák a kérelmezők nagy örömére". Levelében hivatkozott a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. paragrafusának (2) bekezdésére is. Ebben az áll, hogy "a közút területén, a közút felett és mellett [...] tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető". A rovásírásos helynévtáblák, mint például a Cibakházán elhelyezett is, legalábbis véleményesek ebből a szempontból.

Cibakháza határában elhelyezett rovásírásos helységnévtábla

"A Cibakháza határában elhelyezett rovásírásos helységnévtábla véleményünk szerint is hasonlít a KRESZ-ben szereplő, hivatalos helységnévtáblára, de azzal nem összetéveszthető" - válaszolta kérdésünkre Árva, ugyanis "a képen látható tábla kerete zöld, felirata piros színű", míg "a KRESZ-tábla felirata egyértelműen fekete, kerete fekete, vagy piros".

Csúcsdöntések sorozata. Beszámoló az egységes székely-magyar rovásos helynévtáblák állításának második negyedéves eredményeiről.

Egységes rovástábla - megyék versenye

Nem egészen egy éve indult az egységes Kárpát-medencei székely-magyar rovásos helynév-tábla mozgalom a Rovás Alapítvány szervezésében. Az első időszak a táblaállítási rendszer próbájának, gördülékennyé tételének és népszerűsítésének időszaka volt. A tél az előkészítéssel telt, s március közepétől végre megindulhattak a közúti táblaállítás munkálatai. Azóta lendületesen halad a táblaállítás országszerte.

A Rovás Alapítvány negyedévenként részletes értékelést készít a rovásos táblaállítás ereményeiről, valamint beszámol a főbb hírekről.

Összesítés:

A negyedév zárásakor (2011. június 30.) a felállított táblák adatai követezők voltak:

• Országok száma: 2 
• Megyék száma: 15
• Települések száma: 44
• Táblák száma: 112

Megyék versenye (tábla darabszám): 

1. Jász-Nagykun-Szolnok (20)
2. Pest (16)
3. Borsod-Abaúj-Zemplén (13)
4. Csongrád (12)
5. Somogy (12)
6. Heves (6)
7. Baranya (5)
8. Hajdú-Bihar (5)
9. Békés (4)
10. Bereg (4)
11. Zala (4)
12. Vas (3)
13. Bács-Kiskun (2)
14. Győr-Moson-Sopron (2)
15. Fejér (2)
16. Veszprém (2)

Csúcstartók:

• Legtöbb tábla: Hódmezővásárhely (10) Új csúcs!
• Leghosszabb tábla: Hódmezővásárhely (15 betű - 2 méter) Új csúcs!
• Legnagyobb táblasűrűség: Nagykörű (1,1 tábla/1.000 lakos)

Érdekességek:

• Rovástábla a határon túl: Beregszász (Kárpátalja)
• Egy napon avatott táblák száma: 29 (2011. június 4, 14 településen)
• Egységes betűcsalád helyi átvétele: Sepsiszentgyörgy (Székelyföld)
• Rovástábla a tüntetésen: Sóstófalva
• MTI országos hír: Rákóczifalva

Rossz hír:

• Ellopott rovástábla: Miskolc (1)
• Önkormányzat által akadályozott táblaállítás: Martfű (JNSz), Albertirsa (Pest)

A felavatott táblák mellett jelenleg sok tábla vár felállításra, vagy van éppen gyártásban. Az érdeklődők száma egyre nő, ezért nehezen jósolható az év végéig a táblaállítások eredménye, de nem lenne meglepő, ha akár 200 településen 500 tábla állna a Kárpát-medencében.

(Rovás Alapítvány)