Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
PRÓZA
Első összefüggő magyar nyelvű írásos emlékünk a Halotti beszéd és könyörgés az 1200-as évek elejéről. Sok mindent megtudhatunk belőle a magyar nyelv középkori fejlettségéről és változásairól.
Érdekesen hangzik, megértése ma már nem könnyű. Íme egy rövid részlet az elejéről:
Régi ejtés szerint:
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, pur és homou vogymuk. Menyi milosztben terümtevé elevé miü isemüköt Adámut, és aduttá valá neki paradisumot házoá. És mend paradisumban valau gyimilcsektűl mondá neki élnie. (…)
Mai átiratban:
Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk. Bizony, por és hamu vagyunk.
Mennyi malasztban teremtette (Isten) eleve a mi ősünket, Ádámot, és
adta neki a paradicsomot házul. És mind a paradicsomban való
gyümölcsökből mondta neki, hogy éljen.
Ez a nyelv sokban visszautal az őshazában beszélt nyelvre.
A régi időket idézi a magánhangzók ejtése: ma nyíltabban ejtjük őket (látjátuk — látjátok; szümtükhel — szemetekkel; homou — hamu; milosztben — malasztban). Láthatók a feledésbe merült szavak (isa — bizony). Megfigyelhetők a ragok változásai (vogymuk — vagyunk; terümtevé — teremté, azaz teremtette; oduttá — adta; házoá — házzá, vagyis házul).
Szavak, öreg szavak, mi,
kik egykor létre hoztuk,
lépteit kormányoztuk:
merjen hittel haladni;
kik sok baját okoztuk,
de kórjait is űztük,
de kedvét is kerestük;
szavak, kivert szavak, mi,
fölszállva ujra önként,
ama harci ölyűkként
had-őrző keselyűkként
rikácsolni a törvényt,
hogy: együtt! bár űzöttként
futván együtt maradni!
elhullót fölragadni,
rendet meg nem tagadni;
szavak, tépett szavak, mi,
kik e zord tájra hoztuk,
rossz karavánt, de annyi
nagy percét is szereztük:
ránk hagyatott: vezessük,
bitangra ne eresszük;
puskacső elé halni,
lépre rabul ragadni;
szavak, rebbent szavak, mi
hogy ne sujtson ítélet,
nem kérdezve, mi végett,
szánjuk mi e szétszéledt,
szélesztett nemzetséget,
oly idegenbe tévedt. (…)
VERS
Ugyancsak tanulságos az első írásos magyar versemlék, az Ómagyar Mária-siralom
című verses imádság, melyet körülbelül félszáz évvel később, 1300 körül
fordított latinról magyarra egy ismeretlen barát. Ennek egy részlete
így szól:
Régi ejtés szerint: | Mai ejtés szerint: |
Ó én ézes urodum, | Ó én édes uracskám, |
eggyen-igy fiodum, | Egy(etl)en-egy fiacskám, |
síróv anyát teküncsed, | síró anyát tekintsed, |
buabelől kinyuchchad!! | bújából kinyújtsad! |
Szemem künvel árad, | Szemem könnyel árad, |
junhum búol fárad, | szívem bútól fárad, |
te vérüd hiollottya | te véred hullása |
én junhum olélottya. | én jonhom (keblem) alélása. |
Világ világa, | Világ világa, |
virágnak virága, | virágnak virága, |
keserűen kínzatul, | keserűen kínzatol, |
vos szegekkel veretül! | vas szegekkel veretel! |
A régi változatban megfigyelhetők a maitól eltérően képzett, zártabb magánhangzók (urodum — uram; igy — egy; fiodum — fiam; teküncsed — tekintsed). Változott a ragok illesztése a szavakhoz (buabelől- bújából); itt is találhatók elavult szavak (jonhom — keblem).
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
A sumér és magyar szavak jelentésének és formáinak összehasonlítása
Ősi magyar írásjegyeink reneszánszukat élik
Nyelvünk képlékeny képisége - vicces!
A mai magyar nyelvi humor alapja