A sumér nyelvről sok kutató állítja, hogy absztrakt nyelv. Ez valóban így van, nagyon hamar kitűnik, ha elkezdünk fele foglalkozni. A másik jellemzője, hogy szimbolikus nyelv, és úgy gondolom, a szimbolikussága adja az elvont jellegét. Jellemző a sumér nyelvre, hogy egy képbe helyezi el valaminek a lényegi megragadását, a kép szorosan kapcsolható ahhoz amit leakarunk írni vele, és a szó ezt a képet írja le, nem magát a jelöltet.

Pl.:
ní-su-ub = összetevője: félelem + magába szív + lesújtott, kimerült, megsemmisít = gyáva
an-bir = délidő (égbolt + forróság)
ensi = rejtélyes, titokzatos (háttér) + kitölt = álomfejtő
lú-bar-ra = személy + külső + nemre utalás = külföldi, idegen
kù-du = nemesfém + kiold, kibont = váltságdíj (kivált a rabszolgaságból)
zú-gub = fogak + tesz = ebéd

giš-dù-a = erdő + építeni/egyenesen/függőlegesen + alanyeset = faanyag

Néhány érdekes szót összegyűjtöttem ami hasonló valamelyik magyar szavunkhoz, néhány elgondolkodtató hasonlóságot.

A magyar írás, vagy közismert nevén a székely rovásírás ismerete és alkalmazása ma a reneszánszát éli. Egyre többen tudnak róla és szaporodik azok száma is, akik írni-olvasni is tudják a rovásbetűket. A legöregebb írástudó nemzedéket még a két világháború között a cserkészek képezték ki. Közülük került ki az az öreg hallgatóm is, aki az egyik előadásomon rovásbetűkkel jegyzetelte az elhangzottakat. A fiatalabbakat a magyar értelmiség tanítja, az államilag támogatott iskolákon kívül.

Miben hasonlít a hegyi pásztor és a sziklamászó?
Mindkettő marhára vigyáz a hegyen.

Mi lesz az ólomkatonából, ha átmegy rajta az úthenger?
Lemezlovas.

Miben hasonlít a láz és egy autó felrobbantása?
Mindkettő jelzés a szervezettől.

Ki a legvonzóbb férfi?
Mágnes Miska.

Mi történik, ha a Mikulás karambolozik?
Szánja bánja.

Melyik a legnyugodtabb harci kutya?
A bambull.

Mi a skizofrén kedvenc filmje?
Én-ek az esőben.

Hogy mi mindent lehet tenni a magyar nyelvvel!

Ha a szavakat megfordítjuk, akkor igen érdekes új jelentések születnek! Szinte már lessük, hogy hogyan is lássuk a dolgok fonákját! Pl.

Nem mindegy, hogy Gödön van szobrod, vagy Szobon van gödröd.

Ezeknek a "cseréknek" az alapja az összetett szavakban rejlik? Bizonyos szavakat ugyanis lehet így is, úgy is társítani. S akkor állhatnak elő olyan felcserélhető, vagy egyáltalán felcserélhető párok a következő képlettel: ab = ba.

A kínai írást a kínai tudósok igen réginek, mintegy hatezer évesnek, a nyugati kutatók pedig általában valamivel későbbi fejleménynek tekintik.

Magyarok:

2008-ban közzétették a X. századi temetőkből származó minták mtDNS vizsgálatának adatbázisát. Elméletileg honfoglaláskori, gyakorlatilag a Kárpát-medence népességének DNS vizsgálata és feltehetően ezért került bele a hartai temető anyaga is. Viszont a kiértékelésekben honfoglaláskori populációról beszél a tanulmány, ezek a cseppet sem egyértelmű terminusok nagyon zavaróak és megtévesztőek. A legnagyobb probléma az, hogy a vizsgálatok úgy interpretálódtak a világ és a magyarok felé, hogy egy újabb hamis képet ültettek el a magyarok eredetét illetően, beleértve a Semino féle tanulmányt is.

Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert sokáig mindössze pár hun szót ismertük.  Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit.  A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek.  Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:  

(Balra a magyar szó, jobbra a hun jelentése, csak hogy ne téveszd össze :-)  Egy-két ősi alapszóval indítunk:

EgyE

So

Nap = napi 

víz = vezi 

tenger = tengir

  rengeteg, tengernyi = tengirdi
  só = sava (v.ö.

Ha valamely nyelvet meg akarnak szüntetni, ki akarják iktatni az életből, és a helyzet nem teszi lehetővé a közvetlen módszereket e cél elérésére – mint pl. beszélőinek kiirtása vagy száműzése, a nyelv betiltása, használatának korlátozása és büntetése – akkor hogyan járjanak el? Maradnak a közvetett módszerek, melyek lényege, hogy a nyelvet egyre értéktelenebbnek tüntetik föl beszélői előtt, illetve sajátosságait elhallgatják úgy, hogy ezek oktatását egyszerűen kiiktatják a tantervekből.

Az iskolában körülbelül ezt tanultuk őstörténetünkről: a magyarok az Ural vidékéről származó, barbár finnugor nép, nyereg alatt puhított húst ettek, meglehetős "buta", "primitív", szerencsétlen nép, ráadásul mindenféle más népek hajkurászták ide-oda Eurázsia sztyeppéin keresztül, míg végül kikötöttek itt, a lejtő végén, a gödörben.

Mivel a "civilizált nyugat" már elfoglalta a további "menekülési útvonalakat", sőt a kalandozásoknak - rablóhadjáratok?

A dél-kaliforniai magyar-amerikai közösség a magyar nyelvet és irodalmat nagyon fontos összekötő kapocsnak tartja. Hagyománnyá vált, hogy Csendes-óceán partján fekvő Laguna Beachen összejönnek a magyar költészet szerelmesei és együtt ünneplik a Költészet napját, József Attila születésnapját.

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője és Bokor Balázs nagykövet

  Borbély Melinda, a UCLA, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem magyar nyelv oktatója, valamint az egyetem Magyar Klubja idén is megszervezte az eseményt, amelyre Los Angelestől San Diegóig sokan jöttek el.

Az altáji nyelvcsaládot alkotó nyelveket és nyelvcsaládokat nem a szókincsbeli megfelelések kötik össze egymással. Ilyeneket csak kis számban lehet kimutatni, elsősorban a személyes névmások és személyragok mutatnak hasonlóságot valamennyi nyelvcsalád között.

A rokonítás alapja ehelyett inkább ezen nyelvek feltűnő nyelvszerkezeti hasonlósága. Az altáji nyelvcsaládba sorolt valamennyi nyelvre jellemzőek a következő vonások:

• Ragozó szerkezet (agglutináció)

• Magánhangzó-harmónia

• Mássalhangzó-torlódás kerülése

• Dinamikus hangsúlyozás hiánya

• Nyelvtani nemek hiánya

• Tulajdonragok használata

• Birtoklást kifejező ige hiánya

• Létige hiánya

• A főnév és melléknév, illetve számnév nyelvtani egyeztetésének hiánya

• Altaji nyelvcsalád:

• Török nyelvek

• Mongol nyelvek

• Mandzsu-tunguz nyelvek

Általában ide sorolják a japán nyelvet és a koreai nyelvet, a két nagy távol-keleti ragozó nyelvet is.

LÓ, táltos. Lú-isten. Fehérlófia. Lélek, lúd.

A ló a gyorsaságot, a legyőzhetetlenséget adta őseinknek. A ló egyben társ, segítő. Együtt kell mozogni vele, és nyeregben érezheti magát.

Mind a nyugati, mind a keleti ősi népeknél szokásban volt, hogy a szentelt berkekben áldozati lovakat tenyésztettek, melyek arra is szolgáltak, hogy az istenek kocsiját húzzák. Erre a célra fehér színű lovakat tartottak. A lovas kultúrájú népeknél a ló szimbolikája az Isten és az uralkodó fejedelem közötti kapcsolat kifejezésére épül.

Fennmaradásunk záloga:

"Egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, közös beszéd, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít s választ el egy más múltú és más jelenű néptől.

Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni."

(Illyés Gyula: Ki a magyar?) 

"A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké.

    A magyar kultúra múltjának egyik legvitatottabb pontja az, hogy volt-e honfoglaló eleinknek saját írása. Évről évre bizonyosabbá válik, hogy eleink írástudó népként érkeztek a Kárpát-medencébe.

Az ősi magyar írás legfőbb elemeit a magyarság a honfoglalás előtt, a keleti szállásterületeken sajátította el. A betűalakokat nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a betűket rótták, hogy a sor jobbról balra haladt, hogy a magánhangzókat csak ritkán írták ki, s leginkább akkor ha azok hosszú magánhangzókat jelöltek.

PRÓZA

Első összefüggő magyar nyelvű írásos emlékünk a Halotti beszéd és könyörgés az 1200-as évek elejéről. Sok mindent megtudhatunk belőle a magyar nyelv középkori fejlettségéről és változásairól.

Érdekesen hangzik, megértése ma már nem könnyű. Íme egy rövid részlet az elejéről:

Régi ejtés szerint:

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, pur és homou vogymuk. Menyi milosztben terümtevé elevé miü isemüköt Adámut, és aduttá valá neki paradisumot házoá.

 Magyar nyelv és szlovák nyelv

A szlovák kormány 2009. december 16-án elfogadta a nyelvtörvény értelmező rendelkezéseit.

A törvények természetüknél fogva általánosan fogalmaznak, hiszen nem céljuk minden lehetséges élethelyzetet részletesen szabályozni. Alkalmazásuk, értelmezésük megkönnyítésre általában végrehajtó rendelkezéseket hoznak.

Mivel a nyelvtörvény nem ad felhatalmazást végrehajtó rendelet meghozatalára, ezért alacsonyabb szintű jogszabállyal pótolták, ennek azonban erősen kétséges jogi kötőereje.

Ha már tudjuk, hogy az őseink mégsem az Ural környékéről szalajtott lovasnomádok voltak, akkor az is nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a nyelvünket sem hozhattuk onnan. Génjeink alapján Európa egyik legősibb népessége vagyunk, és már csak emiatt sem lehet a nyelvünk afféle szedett-vedett tákolmány, mint amilyennek egyesek állítják. Pontosan még ma sem tudjuk, mióta beszél az ember, de az kétségtelen, hogy az újkőkori Kárpát-medence házépítő, földművelő, kiégetett kerámiákat készítő népének hétezerötszáz évvel ezelőtt már mindenképpen fejlett nyelvvel kellett rendelkeznie, enélkül ilyen tevékenységeket nem folytathatott volna.

Az utóbbi két évtizedben a genetika rendkívül sokat fejlődött. Az eredmények egyre megbízhatóbbak lettek, az elvégzett vizsgálatok száma pedig nagyságrendekkel nőtt a korábbiakhoz képest. Mindez bennünket, magyarokat is érint, mert ugyan a hazai források ezen a területen is szűkösek, de a nagy nemzetközi populációgenetikai vizsgálatokba legtöbbször minket is bevontak. Ezek révén egyre több adat áll a rendelkezésünkre. Sokaknak talán meglepő, de ezek az adatok éles ellentétben állnak „hivatalos” történelmünkkel.

“Megkondítom a vészharangot”

2007 nov. 25 ,  Cleveland

Nem enyém a szó, hanem Petőfi Sándoré, akit még ma is a világ 10 legjobb költőjeként tartanak nyilván. Ezt csak azért mondom el, hogy mindenki érezze: igazi lelki-szellemi  nagyságra hivatkozom.

Mindnyájunknak így kellene tenni, mert veszélyben van a magyar nemzet! Indián rezervátum méretűvé zsugorodott Hazánk; a félelmetesen fogyó nemzeti lélekszám; az anyagilag és erkölcsileg is kirabolt, elcsüggedt NÉP A SZABAD NÉPEK FELÉ KIÁLT ,… azokhoz, akik között sok olyan egyén van, akiknek génjeiben igen sok a magyarra jellemző elem.

Értsünk szót!

A különféle mozgalmak mindig éltek az ékesszólás, a retorika eszközeivel. Az egyén és a társadalom mozgósításának egyik leghatásosabb eszköze a metafora, legjellemzőbb műfaja pedig a nyelvtanilag szállóigének, szemiotikailag inkább jelszónak nevezhető tömör, idézetszerű szöveg, többnyire mondatszöveg. A kettő közötti kapcsolat az, hogy metaforák gyakran bukkannak föl jelszó gyanánt. Könyvcímek is sokszor tartalmaznak metaforát, s válnak jelszóvá (pl.

Előadások 2. rész 7-12.

Bonyolítás

Alapjelek

Kifejtés

Rajzbeszéd

Jövő

A magyar nyelv

A magyar szókincs először a Calepinus-szótár 1585-ös, lyoni kiadásában került kinyomtatásra. A 20-25000 magyar szót is tartalmazó kiadások közül a Somogyi-könyvtár gyűjteményében az 1598-ban Bázelben megjelent található meg. (A vaskos kötetet az előzéken olvasható, ceruzával rótt, kalligrafikus bejegyzés tanúsága szerint a tizennégy éves:

'Somogyi Károlynak folytonos szorgalmáért ajándékba adta édesapja 1825.

A nyomdászat hazai elterjedését és fejlettségét a következő nyomdahelyek Alsólendva, Bártfa, Csepreg, Csiksomlyó, Debrecen, Gyulafehérvár, Kassa, Kolozsvár, Komárom, Lőcse, Nagyszeben, Nagyszombat, Nagyvárad, Pozsony, Sárospatak, Vizsoly egy – egy , 1711 előtt megjelent kiadványa képviselte.

Az ezt követő válogatás nem a magyar nyomdászat történeti áttekintésére törekedett, hanem vázlatos és szubjektív csoportosítású ízelítőt kívánt nyújtani a nyomtatásban megjelent magyar írásbeliségből és a magyar könyves kultúrából.

'Ment-e a könyvek által a világ elébb?' - kérdezte Gondolatok a könyvtárban című költeményében Vörösmarty Mihály 1844-ben.

Erre a kérdésre kívánt választ adni a válogatás, amely – megidézve az államalapítás évszázadát és Mátyás könyvárát is– a Somogyi-könyvtár régi és ritka könyvgyűjteménye alapján a magyar könyves kultúra egy évezredének átfogó bemutatására vállalkozott. A kiállítás emblémájául választott könyvjegy, Bártfa város könyvtárának ex librise (ca 1596) kettős értékkel bír: régi magyarországi nyomtatvány és egyben a XVI.

A nyelvészettudomány mai álláspontja szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozik; a finnugor nyelvrokonság elméletét vallja a Magyar Tudományos Akadémia és szerte a világban a tudományos közélet. A magyar nyelv rokonságára vonatkozóan ezen kívül több egyéb álláspont is létezik. Megkíséreljük a jelenlegi elméleteket, álláspontokat sorbavenni:

A reformkorban, amikor általánossá vált a magyar nyelv használata, Vámbéry Ármin utazásai eredményeképpen mélyrehatóan elemezte és 1869-ben kiadta Magyar és török-tatár szóegyeztetések címen összehasonlító elemzéseit.