Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert sokáig mindössze pár hun szót ismertük.  Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit.  A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek.  Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:  

(Balra a magyar szó, jobbra a hun jelentése, csak hogy ne téveszd össze :-)  Egy-két ősi alapszóval indítunk:

EgyE

So

Nap = napi 

víz = vezi 

tenger = tengir

  rengeteg, tengernyi = tengirdi
  só = sava (v.ö. sava borsa)
  tó = tava
  hó = hava, havas
  szél = szele
  száraz = sziki (v.ö. Ég a napmelegtől a kopár szík sarja)
  lejtő = lüthü
  völgy = vüldi
 folyómeder = tur (v.ö. hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére)
  erdős hegyvidék = kert
  hegyalja = soprun
  ország, uralom: urruság
  lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
  kapu = kapu
  vár = vara
  szó = szava
  had = hada
  kard = szurr (v.ö. szúr is dőf is :-)
  nyil = neil
  tegez = thegisz
  balta = balta
  sisak = sisak
  sarló = sarlagh
  harcos = vitesi
  ; kincs = küncse
  kéz = kézi
  szem = szöm, szüm
  száj = szá(h)
  kopasz, tar = tar
  ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: terümtevé miü isemüköt, Ádámut = teremté ősapánkat Ádámot)

  felmenők = elüd (v.ö. előd)
  úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
  (halotti) tor = tor
  bor = bor
  sör = ser
  vásár = vásár
  por = poura
  göröngy = bog
  sár = sár
  szar = sara
 út = utu
  kút = kutu
  lyuk = liku
  szag = szaghu
  gömb = theke (v.ö. nincs nálam boldogabb e földtekén)
  piramis = gula
  vm.-nek a fele = vele
  ma = ma
  szám = szán
  nem = nen
  igen = éjen
  kicsi = kücsü
  baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
  ész = esze
  eszes, okos = eszisi
  régi = avesi (v.ö. avitt, avas)


  kettő = keltü
  tíz = tíz
  tizenkettő = tiz hen keltu
  húsz = khuszi
  hatvan: hotu ben tiz


  én = ejn
  mi = minkh
  ti = tikh
  engem(et) = inkmüt
  minket = minkhüt
  nekem = nikhüm
  én leszek = ejn leszim
  mi leszünk = minkh leszinkh
  te leszel = ti leszil
  ti lesztek = tikh lesztikh


  ez = ejsz
  az = ajsz
  ez itt = hit
  az ott = hot
  az ott távol = oti
  kívül = küivüle
  belül = béivüle
  kü lön = klün


  élő, eleven = eleved
  bogár = mütür (v.ö. mütyür)
  ló = lú
  kutya = kutha
  sáska = saska
  légy = ledzsi (v.ö. madzsar)
  béka = béka
  bagoly = bagialu
  sas = sas
  hal = kala
  teve = tüve


  sás = sás
  virág = viragh
  moha = muha
  alma = alma
  árpa = árpa
  fa = fo(a?)
  tő (növény töve) = tüvi
  fű = föve (v.ö. föveny)
  falevél= zize (v.ö. hangutánzó szavak)


  menni = menin
  jönni = jüven
  járni = járin
  teremni = termin
  tűrni, elviselni: türen
  szagolni = szaghin
  tudni = tondin
  (fel)avatni, felkenni = kenin
  fújni = fuvin
  közösülni = batten (v.ö. b@-ni)


  ha = cha
  hol? = chol
  hová? = chowrá
  mi? = mi
  ki? = ki
  hány? = kháni


  be = béh
  át, által = alta
  szét = szeit
  r á = wra


  Ragozás:
  -on, -en, -ön = hen
  -ban, -ben = ben
  -ba, -be = be
  -ra, -re = wra

  A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh.
  A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
  A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
  mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
  A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
  mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
  A részeshatározó ragja: egyes& ;nbs p;szám: -neki; többes szám: szótő + -ekhneki.

  A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
  Birtokos személyragos főnevek:
  nyilam = neilim nyilaim = neiliam
  nyilad = neilit nyilaid = neiliat
  nyila = neilej nyilai = neiliaj
  nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
  nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
  nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh


  A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot.
  A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza,
  amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak.


  A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült.


  A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést ad.


  Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége.


  A Magyar Tudományos Akadémia nagyon hallgat a témáról.

  Források:

  http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN% 20szavak_%20hun%20szotar.htm
  http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?i d=20050101092756&evfolyam=IV&szam =4
  http://corpuscuit.us/joma/index.php?optio n=com_content&view=article&id=677 :dr-detre-csabahun-szavak-szoevegek&c atid=63:figyeloe-2009&Itemid=45
  http://www.magyarrovas.hu/files/Tortenelm unkhoz_magyarul_4_kiadaspdf
  http://www.magyartaltos.info/index.php/ir asok/draga-magyar-anyanyelvunkrol/964-laj di-peter-a-hun-magyar-testveriseg-ujabb-b izonyitekai
  http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cik kek/nyelvunkrol---irasunkrol/4676