Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
| A Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum
főigazgatóhelyettese leletleírása szerint a székely írás "a"
betűje a latin írás hatására vezethető vissza.
Az nem derül ki, hogy a főigazgatóhelyettes mire alapozza ezt az állítását és az se, hogy hány évet töltött el a székely-magyar írás eredetének, fejlődésének, hátterének és gazdag leletanyagának áttanulmányozásával, elsajátításával. Mindenesetre válaszol e állításra egy olyan írástörténész, aki a fent leírtakban kétséget kizárólag otthon van. A kérdés a
budapesti hun jelvény
elemzésekor merült fel. E jelvényen található ugyanis a székely "a"
legkorábbinak tűnő ismert előfordulása. Vita bontakozott ki a tárgy
korszakba sorolásáról, s eközben íródott le ama érv, miszerint a székely
írás "a" betűje latin eredetű lenne. Ez a hipotézis azonban - mint azt
alább látni fogjuk - nem felel meg annak, amit a két írás és a székely
"a" eredetéről tudunk.
Rovó  1. ábra. A székely írás "a" betűje  2. ábra. A székely "a" és néhány párhuzama; a jelek a bal felső sarokból kiindulva: a hun jelvény "a" betűje, sumer "nő", kínai "asszony", ótürk "k", lüdiai "a", székely "a", germán "w", föníciai jelek, görög "a", kár "a"; a kínai jel formája és jelentése felel meg leginkább annak az ősjelnek, amelyhez a székely "a" betű őse hasonlíthat (talán azért, mert a kínai írás részben hun eredetű); a sémi jelek csak a formájukat tekintve hasonlóak  3. ábra. Csukcs szójelek Diringer nyomán; az első három jel az apa, az anya és a fiú szójele - ez ugyanúgy az isteni triászra utal, mint a székely jelsorrend eleje is; az első csukcs jel (apa) a székely "ty" (atya) és a kínai "atya" szójel megfelelője; a második csukcs szójel (anya) a kínai "asszony" jelre emlékeztet, amely már jobban hasonlít a székely "a"-ra; a kettőskereszt alakú harmadik csukcs jel (fiú) a Tejútat ábrázolja és a fiúisten jelképe; mindhárom csukcs jelnek van székely megfelelője (bár a formai rokonság az "anya" jel esetében nem nyilvánvaló és közvetlen); a 9. csukcs jel (jó) is a székely "j" (jó) megfelelője Általános íráselméleti és írástörténeti megfontolások A székely írás "a" betűje több ok miatt nem származhat a latinból. - Nincs bizonyítéka, vagy jele annak, hogy a latin írás valaha is hatást gyakorolt volna a székely írásra. Ezen belül arra sincs adat, hogy az "a" betűt átvettük volna a latinból. - A székely írás egy (betűkkel is rendelkező) antik jellegű szó- szótagoló írás; amihez képest a latin csak egy modern betűírás. Mivel betűírásból nem szoktak szó- szótagoló írásokat alkotni (fordítva azonban igen), ezért széllel szemben való menet lenne a székely "a" latin származtatása. A székely írás (a magyar szavakat eredményező akrofónia-rekonstrukciók, valamint a kőkori írásemlékek alapján) a magyar nyelv rögzítésére lett kifejlesztve valamikor a kőkorban. Ehhez képest a latin írás az "a" betűjével egyetemben idegenből származó kései átvétel. - Az általában elfogadott származtatás szerint a latin írás a görögből, az pedig a föníciaiból való átvétel. Bár a föníciai jeleknek még volt önálló jelnevük (amit a görögök a betű neveként átvettek), a latinok nem szójelekként, hanem betűként vették át a jeleket. A föníciai jelnevek alapján az akrofónia nem tisztázható. Egyrészt azért, mert a föníciai jelnevek eredeti értelme csak néhány esetben ismert (többségük csupán modern találgatás). Másrészt azért, mert (Gelb szerint) a régiek is csak utólagos népi etimologizálások eredményei. Mivel a föníciai írásnak nem volt "a" betűje, ezért a latin "a" származása tisztázatlan. Nem lehet latin eredetű, mert az akrofónia a latin alapján rekonstruálhatatlan; s ugyanez mondható el a görög írás esetében is. Az azonban elképzelhető, hogy a görögök a környezetük valamelyik írásából vették át, amikor a föníciai írásból származó mássalhangzójeleket ki akarták egészíteni magánhangzókkal. Kézenfekvő, hogy valamelyik közel-keleti agglutináló nép írásából merítettek. A sumer, bübloszi és kínai párhuzamok azt valószínűsítik, hogy a székely "a" betű elődje egy nem sémi és nem indoeurópai írás jele lehetett, amely írás e három terület között volt használatban. Azaz valamelyik ragozó nyelvű sztyeppi nép (például a hunok őseinek) írása is számításba jöhet a székely "a" betű forrásaként. Ebben az egyelőre pontosan meg nem határozott ősírásban az "a" betű szójel-elődje nőt/asszonyt jelképezhetett. Az "a" betű szójel-előzményének ősvallási szerepe A székely írás jelei a kőkori ősvallás képszerű jelképeiből alakultak ki és ezer szállal kötődnek a magyar ősvalláshoz, valamint a hasonló forrásból származó népi és uralmi jelképeinkhez (ezek jórészt elolvashatók a székely szójelek segítségével). Ezzel szemben a latin csupán egy lineáris jelrendszer, amelynek a hangok jelölésén túl nincs és nem is volt más szerepe (a latin betűk nem elemei egyetlen népi jelkincsnek sem). A székely írás a latinos jelsorrendű írások közé tartozik. Ezek közül az ismert írások közül a legkorábbi az ugariti ékírás, amely egy - a hurrita nyelv rögzítésére megalkotott - helyi lineáris írásból alakult ki a mezopotámiai ékírásos technológia hatására. Azaz a "latinos jelsorrend" jóval régebbi a latin írásnál. A székely írás eredeti jelsorrendjét a nikolsburgi ábécé őrzi, amelynek a jelsorrendje jobban megfeleltethető az ugariti írás jelsorrendjének, mint a latin írásé. Amiből az következik, hogy a székely írás korábbi hagyományt képvisel, mint a latin, amelyről ezt a jelsorrendet elnevezték. Ráadásul a székely írás segít megérteni, miért éppen ebben a sorrendben sorakoznak a jeleink s nem másmilyenben - miközben erre a magyarázatra a latin nem képes. A jelsorrend ugyanis a jelek ősvallási jelentőségének megfelelően alakult. Mivel a pantheon legfontosabb szereplője az anyaistennő volt, az ő jelével kezdődik a jelsor. Az "a" betű képi tartalma Az "a" betűnk akrofóniáját Szekeres István tisztázta ( Őstörténetünk írásjelekben, Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet , 1993/87.) A sumer "nő", a kínai "asszony", az ótürk "k" ( kadin "asszony"), a germán "w" ( weib "asszony") jelek mind a székely "a" formai párhuzamai. Hozzátehetjük az általa felismert megfelelőkhöz a csukcs szójelet is. E párhuzamok alapján az "a" betű az anya szójeléből alakult ki. Az "a" betűnk egy nőalak végletekig leegyszerűsített rajza, amely a gerincoszlop és a szeméremháromszög ábrázolása. A képi tartalom, valamint a sumer, csukcs és kínai párhuzamok és mitológiai megfontolások alapján az "a" betű az anya szójeléből, az anyaistennő jelképéből alakult ki. A magyar Enéh név az anya, ünő, nő szócsaládjába tartozik, azaz ősi, szerves része a magyar nyelvnek és ősvallásnak. Az "a" betű akrofóniája Az akrofónia rekonstrukciója az "a" betű esetében is magyar szót eredményez, a székely "a" betű az anya szójeléből származik. Ezért nem képzelhető el az sem, hogy az "a" betűnk - a többivel szemben - kivételesen mégis a latinból való átvétel lenne. Az "a" betűnk ugyanis egy nőalak végletekig leegyszerűsített rajza, amely a gerincoszlop és a szeméremháromszög ábrázolása. A képi tartalom, valamint a sumer, csukcs és kínai párhuzamok és mitológiai megfontolások alapján az "a" betű az anya szójeléből az anyaistennő jelképéből alakult ki. A magyar Enéh név az anya, ünő szócsaládjába tartozik, azaz ősi, szerves része a magyar nyelvnek és ősvallásnak. Ezzel szemben a latin mater "anya" nem "a" hanggal kezdődik; ezért a mater Maga a latin Juno anyaistennő neve és alakja is az etruszk Uni átvétele. Azaz a latin mitológiából hiányzik az az istennőalak, akinek a jeléből az "a" származhatna. Az azonban nyilvánvaló, hogy a magyar Enéh az etruszk Uni rokona, azaz a latin istennő bizonyosan a közös magyar-etruszk istennőképzet leszármazottja. E körön belül a magyar anya szó lehet a végső forrás, amit a székely és a latin jel "a" hangalakja bizonyít. Mivel az "a" betű a magyar anyaistennő jelképe volt, ebből az következik, hogy a latinok az istennőképzettel együtt átvehették az istennő jelét is, fordítva azonban nem történhetett. Akkor ugyanis a vizsgált jelformának a latin mater-ből következően az "m" hangot kellene jelölnie - azonban nem azt jelöli, hanem a magyar anya szó kezdőhangját. szójeléből - ha ilyen valaha létezett volna - akkor sem alakulhatott volna ki az "a" betű). 
4. ábra. Bübloszi szótagjelek és a székely írásjelek formai párhuzamai; megtalálható közöttük a székely "a" megfelelője is A székely "a" betű formai megfelelői A latin A betű alakja nem azonos a székely "a" betűével. Ha a formai azonosságot keressük, akkor azt a Közel-Keleten, a kár, lüd és bübloszi írásjelek között találjuk meg (2. és 4. ábra). Ezek mindegyike a latin ábécénél korábbi hagyományt képvisel. A bübloszi pszeudohieroglifikus szótagírást Kr. e. 1500 - 1400 táján használták az egykori Fönícia területén. Az írás pszeudohieroglifikus elnevezése arra a felismerésre utal, hogy a lineáris jelek képjelekből alakulhattak ki. A mintegy 100 írásjelet tartalmazó szótagírást a föníciaiak előtt a területen élő, nem sémi népek egyike fejleszthette ki korábbi írásrendszerek alapján - mert a sémi írásoknak nyelvi okok miatt nincs szükségük sem magánhangzókra, sem szótagjelekre. A föníciai hagyomány szerint az írást Taautosztól, a bölcsesség istenétől, azaz egy tátostól, táltostól, tudóstól kapták (Mitológiai Enciklopédia/I/521). Az írás átadója a föníciaiakkal együtt élő kár nép lehetett, amelyik a föníciaiakat megtanította például a hajózásra is. A károk nyelve nem ismert eléggé (a magyar nyelvtudomány álláspontja szerint ismeretlen), azt azonban tudjuk, hogy Magor, Makar néven tisztelték Heraklészt; Fáy Elek pedig tucatnál is több magyar szót azonosított a károk nyelvében. A kár népnév talán a hurrita népnév változata. A hurriták másik neve a szabír/szubartui volt, amely a magyarság régi szabír (szavartü aszfalü) nevével azonos gyökerű. Összefoglalás A rendelkezésre álló adatok alapján a székely "a" betű a magyar anya szójeléből alakult ki az akrofónia során, azaz magyar eredetű. Tartalmi, formai és történeti kapcsolatai azokra a keleti területekre mutatnak, ahonnan az eredeti jelváltozatok ismertek és ahol a magyar őstörténet lezajlott. A székely "a" betűnek a latinból való származtatása nem dokumentálható; nincs rá sem bizonyíték, sem érv. A latin "a" alakja - a kár és lüd jelekkel szemben - nem is azonos a székely "a" betűével. Kizárható, hogy a magyarság átvette volna a latin A-t, majd abból egy olyan formai változatot készített volna, amelyik a jóval korábbi kár, lüd és bübloszi alakoknak felel meg. Varga Géza írástörténész |
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Rovásértők helyett idegenek a magyar írás számítógépes szabványának készítői
Székely ABC, rovásírás, magyar írás vagy égi írás az emberiség első, égiektől kapott írása?
Kinek jó az Old Hungarian Script helyett a Székely-magyar, a Kárpát-medencei és a kazár rovás számítógépes közös szabvány?
rovás a digitális kommunikációban