Írástörténet

Muravidéki hímestojások székely rovásjelek párhuzamával

Az Őrség, a Hetés és a Muravidék kőkor óta folyamatosan használt, székely rovásjelekkel rokon jelkészlete az írástörténet legérdekesebb felismeréseit teszi lehetővé.

 

 

 

 

 

Az alábbiakban bemutatjuk a kötetben közölt képek közül azokat, amelyeknek párhuzamát találjuk a környezet népművészetében és a székely írásban. Terveink szerint az egyes tojásmintákról külön cikket írunk, ahol az olvasó bővebb leírást talál majd, a néprajzi és írásjel-párhuzamok bemutatása mellett.

 

E tojáson a székely írás "ly" (lyuk) és \"d\" (Du/Dana) jelének megfelelőjét találjuk; a kép az Éden központi forrásából négy irányba ömlő szent folyók térképe, amelyekről az Ószövetség is megemlékezik; ugyanezt a képet őrzi a Szent Korona felülnézete is, mert ez a Teremtés helyszíne, a Teremtő lakhelye

E tojáson a székely írás kereszt alakú "d" (Du/Dana/Duna) és az X alakú \"b\" (Bél, belső) jele ismerhető fel

Ezen a tojáson a székely írás hullám alakú \"ak\" (patak, Heraklész) jelét találjuk meg több példányban is

 Itt szintén az "ak" jel szerepel a tojás közepén több példányban

A középső virág a székely írás "ty" (atya) jelének felel meg (az Orion csillagkép ábrázolására visszavezethető jel a hun dinasztia nemzetségjeleként is szolgált), a részletgazdag kialakításban megtaláljuk az "us" (ős), a "gy" (Egy) és a "ly" (lyuk) jeleket is

A "ty" (atya) jel változataival díszített tojás

Ezt a tojást a "b" (Bél) rovásjel megfelelőivel díszítették

Az X alakú "b" (Bél, belső) rovásjel megfelelőivel díszített tojás; ezt a jelet a néprajzkutatók rontáselhárító jelként ismerik

A kereszt alakú jel a székely írás "d" (Du/Dana/Duna), az X alakú pedig a "b" (Bél, belső) jelének felel meg

A tojáson négy-négy "us" (ős), "nt/tn" (Ten) és "s" (sarok) jel alkotja a sumer dingir "isten" jellel rokon nyolcágú csillagot

A kereszt a "d" (Du/Dana/Duna) jele a székely írásban

A keresztnek ezen a tojáson megfigyelhető sajátos kialakítása és szinezése emlékeztet az indián népművészetben és a kínai jin-jang jelben is megjelenő, tükrözésre és szimmetriára épülő ábrázolásmódra

Az "us" (ős) jelek melletti kacskaringók feltehetően a székely írás "j" (jó) jeleivel egyeztethetők

Az égigérő fának ez a szép ábrázolása a szabályoknak megfelelően székely rovásjelpárhuzamokból épül fel: a "virág" a sugaras Napot ábrázoló "ü" (Üdő) jelnek felel meg; alatta egy kettőskereszt, a székely írás "gy" (Egy) jele); az égigérő fa a székely írás "s" (sarok) jelével rokon hegyen áll

A tojásminta a székely írás "ek" (kebel, koponya) jelével azonosítható

Az égigérő fa ábrázolása; a "virág" a magas ősi kő olvasatot adja, ahol a magas kő a sztyeppi lépcsős toronytemplomok neve; a jellegzetes jelösszevonást (ligatúrát) már a szkíták is használták

A rozetta szélén a Heraklészre utaló sarok(is)ten ligatúra jelenik meg

Az égigérő fán megtalálható az "us" (ős), az "nt/tn" (Ten) és az "s" (sarok) jel is; az olvasata: sarokisten

  Ennek az égigérőfa-ábrázolásnak két megfelelője is van a székely írásban: az egyik az "nt/tn" (Ten) szójel, a másik pedig a "tprus" ( tapar us "szabír ős") mondatjel; az eredeti (kőkori) jelentés a Ten volt (ez az isten szó második szótagja, Istenünk eredeti neve), ehhez csak a hun korban csapódott a szabír népnév, mert az égigérő fa azonos a magyarság (korábbi nevünkön a szabírság) istenével; ez a minta megtalálható veleméri rajzos sindükön (tetőcserepeken) is

A tojásminta a székely rovásírás "sz" (szár) jelének képszerű megfelelője (a szár szóból alakult ki az úr szavunk, amely az Isten jelzője); a jel megtalálható őrségi fazekasedényeken és az urartui hieroglif írásban is (amelynek kb. 20 jele azonosítható székely rovásjelekkel)

Egy szép felülnézeti világmodell (az Éden térképe), amelynek szélén megtalálható az eget tartó fa kompozíció (a székely írás "g" jelének megfelelője); valamint a "zs", a "Ten" és a "d" jelek népi változata

A növényt ábrázoló tojásminta a székely "zs" (zsenge, zsendül) rovásjelnek és a kínai sen "fiatal, zsendülő növény" szójelnek a megfelelője

 

 

 

Az itt bemutatott legfontosabb tojásminták (a népi hieroglifák között és a székely írásban kimutatható párhuzamokkal együtt) megtekinthetők a veleméri Sindümúzeumban .