Mi is tulajdonképpen az Élet Virága?

Az élet virága megmutatja, hogy minden elválaszthatatlan Egységet alkot. Emlékeztet az egészhez fűződő viszonyunkra, és lehetővé teszi, hogy megértsük a teremtés szent alakjait. Ezzel a szimbólummal tanították régen, hogy mi az Isten, és hogyan változtatja tudatát a saját életünkön keresztül.

Az élet virágába minden rovásjelünk is könnyedén beilleszthető, ezzel is bizonyítva, hogy őseink milyen magas tudással is rendelkeztek az idők kezdetén.

Az élet virágát létrehozó geometriai lépések sorozata a teremtés hét napjának feleltethető meg (az ószövetségi iratokban). Ez igaz lehet abban az értelemben, hogy az anyagi részecske időtartályában sokszorozódó fotinók hét másolódási szintig szaporodnak, mielőtt az általuk keltett ellentmondásos hullámtér (a THZ fátyol) lekorlátozza további burjánzásukat.

A struktúrát pont azért nevezzük az élet virágának, mert egyrészt formailag hasonlít a virágokra, másrészt minden élőlény ilyen szerkezetekből épül fel legbelül (a lelkében és a testét alkotó elemi részecskékben). Az ebben áramló információ teszi élővé ezeket a rendszereket, ami a lelkek esetében odáig megy, hogy intelligens információs mátrixot alkot a perturbációja közben. A virág és világ szavaink sem véletlenül hasonlóak. Vir-ág: vanás írta ágazat, vil-ág: vanás illúziójának ágazata (vagy villogó, világító ágazat).

Az élet virága természetesen nem azonos az Ígével (sem az igével), ami az okforrás és az időforrások kódneve a Bibliában. De igékből áll az élet virága (a csomópontjaiban).

Az Élet Virága az Isten szent mozgásait fejezi ki. Istennek az univerzum megteremtésére tett első lépéseit mutatja meg. Ez egy szent szimbólum, amely azt a szent geometriát határozza meg, amely létre hozta az univerzumot és meghatározza az olyan természetes folyamatokat, mint a mitózist, a számtartó sejtosztódást, vagy a bolygók mozgását. Olyan ábra, amely az életet időbeli folyamatnak tekinti, amely az órák, a napok, a hónapok és az égitestek mozgását koordinálja. Azt az időt, mely alatt a gondolat megszületik, és a mag kinő. Az Élet Virága azt a pillanatot jelképezi, amikor Isten mozgásba hozza akaratát, és létre hozza a világegyetemet. Amikor elhagyja a nyugalom, a nemlét, az üresség és a sötétség állapotát. A középpontból Isten megteremti a létezést. Felületének egyetlen pontja sem fontosabb a többinél, mert mindegyik pontja lehet a középpontja kellő távolságból, kellő kiterjesztettség mellett vizsgálva. Atomok, sejtek, bolygók és napok. Mind az egységnek ezt a rejtett formáját tükrözi.

Az első valódi gömbben megtalálható az öt szabályos poliéder, testek, amelyek minden oldala, és szöge egyenlő. Platón tiszteletére platóni testeknek nevezzük őket. Platón egyiptomi bölcsektől tanulta az Élet Virágát. Ezek képezik a világegyetem építőköveit.

A természet öt elemét jelképezik: a tüzet, a vizet, a földet, a levegőt és a szellemet, avagy az étert. Így Isten megértette, és energiaközpontjából megteremtette, érzékelte az első véges teret. A végtelen égbolton a Földet szimbolizálta.

Az első valódi gömb középpontjából megteszi az első mozdulatát, a széléig, a világűr kerületéhez. Ebből az új középponttól megismétli a mozdulatot és kialakít egy új gömböt. A két egyforma gömb találkozásánál létre jön mindközül a legfontosabb forma. A két egymásba fonódó gömb az Isteni logoszt szimbolizálja. Az egyiptomiak úgy gondolták, hogy ez az eredete a számoknak, a hét alaphangnak, a betűknek, és a teremtés minden bölcsességének.

Ugyan olyan alakja van a két kör egymásba fonódó részének, mint az emberi szemnek, vagy szájnak. Elfér benne két egyenlő oldalú háromszög. E háromszögek egy téglalap belsejébe helyezve alkotják az isteni arány, az aranymetszés alapját.
Ebből vezették le az összes matematikai relációt és a legfontosabb számokat például a Fi-t és a Pi-t. Ez szimbolizálja a közös véleményt az egyenlő emberek közötti megértést, a közös alapot. A közös tér a kezdeti gömb, és a szélénél kialakult új gömb találkozási pontja. Ezután egymás után megismétlődnek a kerület felé tett mozdulatok és új gömb jön létre. Mindegyikük egy új dimenzió, egy új hang a zenei skálán, új szín a színskálán. Így hét gömb jön létre.

Egészen addig, míg be nem zárul a kör és elkészül az élet csírája. Hét gömb, a teremtés hét napja, hét zenei hang, hét szín, hét izomréteg a szívben, hét belső elválasztású mirigy. Ez a geometriai ábra vég nélkül ismétlődik. Ez az alapja mindennek, ami létezik. Vele növeszti a természet a virágokat, 2-4-8 primersejtet hoz létre 1-ből. Ugyan így építi fel az emberi szervezetet és a galaxisokat is. Ahogy kitágul, mint egy örök spirál, új gömböket hoz létre. A harmadik körben kialakul a tizenkilencedik gömb és vele az élet virága.

Ennek a mintának virágformája van és örökké tartó folyamat. Magában foglalja a zenei harmóniákat, a fényskálákat, az élő szövetek növekedési mintáját. Minden gömb ugyanúgy képes kifejleszteni magát, mint az eredeti gömb, így az élet virága létre hozza az élet gyümölcsét, amely megalkotja a saját virágját. Minden gömb magába foglalja az 5 platóni testet, a férfias és nőies energiák egyesülését, az egyenes és a görbe vonalakat, a két geometriai formát, amely minden valóság alapja. A platóni téridomok, amelyeknek egyenlő oldalaik és szögeik vannak, összekötik a gömbök középpontjait. Így jelenik meg a tetraéder, a kocka, az oktaéder, és a dodekaéder.

Ezek a részek és az egész közötti kapcsolat szimbólumai. Tekintet nélkül a különbözőségükre egységelvet alkotnak minden forma geometriája számára. A természetben előforduló ábrák, minták, és szerkezetek, a legkisebb részecskéktől az emberi szem számára is látható életformákon át, a nagy univerzumig. Az egész egy olyan geometriai mintát követ, amely feltárja előttünk minden forma természetét.

Makai Roland