Jeles mű története:

Lőrincze Lajos és Grétsy László rádiós nyelvműveltetőink ihletésére készült, akik szómagyarázat gyanánt akkortájt naponta 5 percben szavakat, mondatokat csűrtek-csavartak nagy lelkesen olyan tárgyilagos stílusban és akkurátus részletezettséggel, ami időnként már-már idegesítővé vált az átlag rádióhallgató számára. 

Ezt a ma már alapműnek számító  versbe szedett szóelemzés-paródiát

Sinkovits Imre adta elő 1987-ben a III.

A kortárs tánc és színjátszás egyik központi színterteként működő MU Színház önmagához méltóan ismét egy rendhagyó kezdeményezést vállalt fel. Drazen Sivak horvát színész-koreográfus szakmai vezetése alatt színháznevelési workshopot rendeztek, méghozzá kisiskolások részvételével.

Az egyedi módszer alkalmazói azt kérték a gyerekektől, fogalmazzák meg egyetlen szóban legtitkosabb vágyukat. Az alkotócsoport ezekből készített jelenteket a mozgásszínház nyelvén, melyeket a junior társszerzők és szüleik egy díszbemutatón tekinthettek meg.

Fennmaradásunk záloga:

"Egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, közös beszéd, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít s választ el egy más múltú és más jelenű néptől.

Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni."

(Illyés Gyula: Ki a magyar?) 

"A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké.

- állapították meg német kutatók.

Amikor olyan szavakat hallunk vagy olvasunk, mint gyötör vagy kínoz, akkor aktivizálódik az agyunknak azon része, ahol a  fájdalomérzeteink emlékeit tároljuk - állapították meg a jénai Fredrich Schiller Egyetem pszichológusai, akik 16 embernek olvastak fel fájdalommal kapcsolatos szavakat, miközben az alanyok a szavaknak megfelelő szituációkat képzelték el.

A kutatók ezután megismételték a tesztet, de ez alkalommal a kísérlet résztvevőinek agyműködését MRI-vel figyelték.

MIT KELL TUDNI A BIBLIÁNKRÓL

Miért Biblia…?

Bevezetőül meg akarjuk indokolni, hogy a káldeusok szerinti írásokat és hagyományokat összesítő könyvünk címében miért használjuk a „BIBLIA” elnevezést.

Általában úgy tanítják, hogy a „biblia” a görög nyelv „biblos” vagy „biblon” szavának többesszámú kifejezése és jelentése „könyvek” lenne. Azonban sem a „biblos”, sem a „biblon” görög szónak nincs ilyen többesszámú esete.

A honlapon található rovásbetűk olvasásához előbb le kell tölteni, és be kell illeszteni a betűkészletek közé a rovásbetűket. Ennek hiányában a számítógép nem ismeri fel azokat. A letöltés helye itt látható. A letöltéshez egy kis segítség, a lépésekről: (a honlapról letöltés egy saját mappába, START menű megjelenés és témák, betűtípusok, fájl:új betűkészlet telepítése, kikeresés mappából, kijelölés és ok. Ezzel már használható is a rovás betűkészlet.)

 

 http://rovasirashonlap.fw.hu/betuk/

Prenoszil Sándor

 Rovásbetűink rejtett jelentései

 

Akik foglalkoznak rovásírásunkkal, azok tudják, hogy minden betűnek van egy vagy több jelentése.

CSODÁK CSODÁJA

Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.

A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rám ragyog,
a nap felé fordítanám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.