2011. januárjában elkezdődik a családi rigmusok rejtvénypályázat anyagának bemutatása, lesz ismeretterjesztő előadás a farsang szokásairól és nyelvéről, és Holczer József bálnyitó gondolatait is hallhatjuk.

Balázs Géza műsora hétköznaponként 19.25-kor hallható a Kossuth rádióban.

jan. 3. Hartay Csaba: Karácsonyi mondatok. Km. Bogár László és Vass Dávid
4. Holczer József: Év-váltó nyelvi hordalékok
5. Magygol. Péter Péter: Aktuális poéma, Micimackó in English.

A Duna TV január első hetében évkezdő műsorában a beszédművelő rovattal jelentkezett.

A téma: a szónoki beszéd szerkezete és a szövegjelölés feladatai.

Tudósítunk a Czuczor-Fogarasi szótárt újraértékelő nyelvészeti konferenciáról is.

A kiejtésjelölés új feladata:

Kétféle lustaság van: vízszintes és függőleges. Van ember, aki csak élete nagy távlataiban lusta; a tervekben, abban, hogy elodázza elhatározásait, döntéseit; lustán építi fel élete munkáját, mindent az időbe épít, a nagy messzeségbe.

Lükő Gábor már első munkáiban is több tudományág együttes alkalmazására törekedett kutatásaiban. Mai szakkifejezéssel élve, interdiszciplináris kutatásokat folytatott már hat-hét évtizeddel ezelőtt, amikor még senki nem használta ezt a kifejezést, és a tudományágak képviselői ritkán voltak nyitottak a társtudományok eredményeire.

Egyik legismertebb műve a magyar lélek formái című kötete.

A magyar lélek formái (Exodus, Budapest, 1942) című úttörő munkája mind a mai napig alapműve a magyar népköltészetben és népművészetben megjelenő jelképek értelmezésének.

Tudta ön, mit jelenthet az alma a magyar népdalokban? És vajon miért fordul elő olyan gyakran a ló vagy a gémeskút a szövegekben? Néha dúdoljuk, máskor csak hallgatjuk, de sokszor nem is vagyunk tisztában vele, hogy egész jelképrendszerek bújnak meg egy-egy népdalunk soraiban. A magyar népköltészet helyenként sikamlós, máshol fennkölt jelentésű szimbólumaival ismerkedhet cikkünk segítségével.

Nekünk ma már szokatlan lehet, hogy a szerelemről vagy a testiségről dédanyáink és dédapáink még igencsak óvatosan szóltak, szólhattak.

Önözzelek? Magázzalak? Vagy tegezzem? – A 16. századig általános volt a tegezés. A középmagyar kor végére azonban a társadalmi változások megkövetelték, hogy a különbségek a kommunikációban is nyomatékosabban megjelenjenek, így alakultak ki a magázás formái - olvasható a nyelvisztán blogon. 

Amit mondunk, az egy dolog. Hogy hogyan mondjuk, abból már több minden kiderül. Beszéd közben különböző döntéseket kell hoznunk, hiszen nem mindegy, kinek hogyan adjuk elő mondandónkat.