A Magyarok VIII. Világkongresszusa elfogadta a magyar nemzet új meghatározását. A magyar nemzet jövőjét megalapozni hivatott dokumentumot a Záró-konferencia tartózkodás nélkül, egyetlen ellenszavazattal fogadta el. Ezzel egyéves munka zárult le, amelynek a Magyarok VIII. Világkongresszusa Jövő a Szent Korona jegyében című, háromnapos nemzetstratégiai konferenciája a záró-mozzanata volt. E konferencia 35 idevágó dolgozatát építően gazdagította a világkongresszus további 9 szakmai konferenciája keretében elhangzott, közel 90 előadás.

A magyar népmesék egy része úgy kezdődik, hogy "Valamikor
réges-régen, a világnak kezdetén ...". Lehet, hogy a néplélek már
jóval azelőtt megsejtette azt amit a csillagászok nem is olyan
nagyon régen derítettek ki, miszerint a világnak volt kezdete?

Hol volt, hol nem volt

Talán ez a kifejezés a legtalálóbb a manduból binduvá, avagy a megnyilvánulatlan megnyilvánulttá válásának szimbolizálására.

A legkisebb fiú

A téridő hatos rendszerében a legelöl lévő, azaz a legfiatalabb forrás végzi a visszacsatolást azzal, hogy beleszáguld az előtte lévő tachionba.

Aki pogány, az deficiószerűen a következõ sajátosságokkal rendelkezik:

idegen (külföldi), vidéki, falusi, pusztai, népi, paraszt(i), nemes, nemzetes (nemzetséghez, illetve nemzethez tartozó}, csinos (megnyerõ), nem zsidó (gój), illetve nem zsidóból (gójból) lett keresztény, és végül: valamilyen - közelebbrõl meg nem határozott, de nyilvánvalóan fontos - kapcsolatban áll a nyelvvel, mint olyannal, a szónak tovább nem szûkített, de utalásokból kikövetkeztethetõ értelmében (tudniillik hogy olyan nyelven beszél, amelyik nem az õt pogánnyá minõsítõ személy vagy embercsoport saját nyelve).

A székely rovás ABC az írásjeleken felül egy teljes õsi magyar jelképrendszert fejez ki, amelyet az elmúlt háromszáz évben szinte teljesen kiszorított a latin ábécé.

A legtöbb feliratos, kéziratos emléke Erdély területén maradt fenn, többféle betûalakban, lásd: 1 - 2. ábrákat. Jobbról balra róják, az egyes szavakat pontokkal vagy szóközzel választva el egymástól.

Legjelentõsebbnek tartott emlékei: a székelyderzsi, csíkszentmiklósi, bögözi és énlakai templomok feliratai (XV.

Lükő Gábor már első munkáiban is több tudományág együttes alkalmazására törekedett kutatásaiban. Mai szakkifejezéssel élve, interdiszciplináris kutatásokat folytatott már hat-hét évtizeddel ezelőtt, amikor még senki nem használta ezt a kifejezést, és a tudományágak képviselői ritkán voltak nyitottak a társtudományok eredményeire.

Egyik legismertebb műve a magyar lélek formái című kötete.

A magyar lélek formái (Exodus, Budapest, 1942) című úttörő munkája mind a mai napig alapműve a magyar népköltészetben és népművészetben megjelenő jelképek értelmezésének.