Magyar Blog: 2009. december

Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 436 fő
  • Képek - 179 db
  • Videók - 125 db
  • Blogbejegyzések - 280 db
  • Fórumtémák - 30 db
  • Linkek - 128 db

Üdvözlettel,

Magyar nyelv és magyar írás vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 436 fő
  • Képek - 179 db
  • Videók - 125 db
  • Blogbejegyzések - 280 db
  • Fórumtémák - 30 db
  • Linkek - 128 db

Üdvözlettel,

Magyar nyelv és magyar írás vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 436 fő
  • Képek - 179 db
  • Videók - 125 db
  • Blogbejegyzések - 280 db
  • Fórumtémák - 30 db
  • Linkek - 128 db

Üdvözlettel,

Magyar nyelv és magyar írás vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 436 fő
  • Képek - 179 db
  • Videók - 125 db
  • Blogbejegyzések - 280 db
  • Fórumtémák - 30 db
  • Linkek - 128 db

Üdvözlettel,

Magyar nyelv és magyar írás vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Magyar nyelv és magyar írás hírei - 2009. december

Értsünk szót!



A különféle mozgalmak mindig éltek az ékesszólás, a retorika eszközeivel. Az egyén és a társadalom mozgósításának egyik leghatásosabb eszköze a metafora, legjellemzőbb műfaja pedig a nyelvtanilag szállóigének, szemiotikailag inkább jelszónak nevezhető tömör, idézetszerű szöveg, többnyire mondatszöveg. A kettő közötti kapcsolat az, hogy metaforák gyakran bukkannak föl jelszó gyanánt. Könyvcímek is sokszor tartalmaznak metaforát, s válnak jelszóvá (pl.

Tovább 

Ahol a nemzet él nyelvében és nem a nyelv nemzetében, ott a művészeti kultúrában az irodalom, a szép szó szinte kizárólagos jelentőségre emelkedik. Az irodalomnak küldetése lesz, az író pedig – a Szó, az Ige letéteményese – a kiválasztottak prófétizmusával fogalmazza meg művészi feladatát. Térít és kiátkoz, képvisel és szolgál, és közben őrzi az egyetlen szentséget, a nyelvet, mert ez tartja össze a gyülekezetet, a nemzetet. Az irodalom vallást csinál a nemzetből, s magát e vallás egyházának tudja.

Tovább 

 

Előadások 7-12.

 

 

 

Ősapa, Erkölcs, Hit

 

 

Írásrendszer

 

 

Atya, Apa

 

 

 

Világrendszer

 

 

Indoeurópai múlt

 

 

 

Hazug nyelv

 

 

Írd ide a videók alá, mi jutott eszedbe hallgatás közben. Kérdés, gondolat, ötlet, átélt helyzetek, mindegy.

 

 


Utolsó hozzászólás

B Klári üzente 8 éve

Vannak publicisták, humoristák, Ők nem nevezhetők nemzeti érzelműnek, akik ezt meglovagolva, elárasztják a nyelvet a semmit mondó, jellegtelen, első hallásra frappáns aljasságba burkolt gondolatokkal. Erre mi általában vevők vagyunk. Politikusaink a manipulálás eszközének használva ilyen és hasonló szófordulatokkal próbálják lejáratni a kiművelt retorikával az eredeti fogalmainkat, hogy „ma már a korszerű megfogalmazás alatt nem azt értjük, hogy nemzet, hanem azt, hogy Nemzet.” , részletezik, és ezt eladják a hallgatóságnak.

Minden nemzet történetében elkövetkezik egy idő, amikor általánosan vagy bizonyos foltokon a művelődés előbbre van, mint a művelődés nyelvi megjelölésének készlete. Röviden: sok az új fogalom, amelyre nincs nemzeti szó. Ilyenkor egyesek vagy csoportok hozzálátnak a hiány pótlásához, vagyis, a nyelvet megújítják.

 

A nagy nyugati nyelvekben általában folyamatos a nyelvújítás. Ezt tapasztalja minden Londont vagy Párizst járó, minden angol vagy francia könyvet olvasó.

Tovább 

Bármere nézünk a világban, attól nemzet egy nép, hogy franciául, németül, románul, magyarul stb beszél. Mivel nyelv nélkül nemzet sincs, Gróf Szechenyi István kijelentése helytálló! A "nemzetről" beszélt, ami szintén csak fogalom! A nemzet előfeltétele a tömegesen beszélt és közös nyelv! Ha nép, ember nincs, akkor az sincs aki beszélne, közös nyelv, nemzet sincs, de hát vagyunk, és a létezésünk a gyökerünk!

 

Mondják, hogy nyelvében él a nemzet.

Utolsó hozzászólás

B Klári üzente 8 éve

Egy kis magyarázkodó elmefuttatás - játék a szavakkal

Talán többen tudják, Széchenyi mondta először.

Nem szeretem ezt a szót „először” pedig magyarnak tűnik. A nyelvújítás gyermeke. Sokkal szebb az elsőször. Ez olyan somogyias. Az előző mondatot így mondanám: Első alkalommal Széchenyi mondta.

Pedig ez már kicsit bonyolultabb mondat. Mondhatnám úgy is,

Széchenyi mondta elsőször.

Így jobban mutat a kedvenc szavammal. Csak a magyar nem így beszél! Ez a szabatos megfogalmazás, idegen a magyarban. Tehát meg kell maradnom annál a mondatnál, ami így hangzik:

Első alkalommal Széchenyi mondta.

Ide már kívánkozik a keresztnév is:

Első alkalommal Széchenyi István mondta.

Ennek a használata esetén pedig egy összetett mondatot kapunk:

Talán többen tudják, első alkalommal Széchenyi István mondta.

Csakhogy ebben az esetben további bővítményre van szükség a mondatban, mert az így nem kerek.

Talán többen tudják, első alkalommal Széchenyi István mondta ki ezt a szállóigét.

Igen ám, de a szállóige az előző mondatban előfordul ezért nem illik, leírni és emiatt írok helyette egy hasonló jelentésű szót, mondhatnám azt is, hogy szinonimát. Én nem szeretem, az idegen szavakat ezért a

szinonima kifejezés helyett azt írom, hasonló jelentésű szót,

Így pedig a mondatom hosszabb, de az én érzelmeimet, az én gondolataimat, fejezi ki.

Tovább 

Bűn-e, ha a költő jótőgyű szüzekről, énekes combokról, csóktól fulladó lányokról ír, vagy az ifjú Krisztushoz hasonlítja magát? Nem volt rég, mikor vádat emeltek effélék miatt. Ma az alkotót más kínok gyötrik.

 

Kilencrendbeli szeméremsértéssel és kétrendbeli vallásgyalázással vádolták. Ki volt ez a briganti? Egy költő, aki 22 évesen írt verseivel vonta magára a törvény éber és zord őreinek kitüntető figyelmét. Radnóti Miklós Újmódi pásztorok éneke c.

Tovább 

„Megtiszteltetés, és egyúttal az eddigi kemény munkánk gyümölcse, hogy ezentúl a Nyelvtudományi Intézet ad otthont az Európai Nemzeti Nyelvi Intézetek Szövetsége Titkárságának” – mondja Váradi Tamás, az Intézet igazgatóhelyettese, akit a nemzetközi szervezet dublini közgyűlése a szervezet főtitkárává és az új titkárság vezetőjévé is megválasztott.

 

 

Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a jövőben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete ad helyet a 30 országot számláló nemzetközi szervezet, az EFNIL titkárságának.

Tovább 

Iskolai nyelvtanórák alatt, amikor unottan rágtuk a ceruzánk végét, vagy éppen görcsben állt a gyomrunk egy-egy helyesírási dolgozat előtt, netán később, amikor egy idegen nyelv elsajátításával küszködtünk, bizonyára megfogalmazódott bennünk néhány kérdés arról, vajon miért úgy működik a magyar, ahogy. Itt az alkalom, hogy feltegyük ezeket a kérdéseket: és a nyelvész majd megmondja.

 

 

 

Miért nem annyira cizelláltak a magyar igeidők, mint az angolban?

 

 

A nyelvek nagyon eltérnek abban, hogy egy-egy fogalmi megkülönböztetést hogyan lehet (vagy kell) kifejezni a segítségükkel. Az igeidő-rendszerek is különbözőek; vannak nyelvek, amelyekben csak egy-két (alaktanilag, az ige alakjával jelölt) igeidő van (ilyen például az arab vagy a japán) ezekben a finomabb különbségeket például határozó-jellegű kifejezésekkel jelölik.

Tovább 

Új weboldal indult, amely a visegrádi országok irodalmának legjavát teszi közzé magyar, szlovák, cseh, lengyel, angol és német nyelven.

 

Országonként mintegy ötven szerzővel, több mint ezer szöveggel elindult a www.visegradliterature.net oldal, amely a visegrádi országok irodalmának legjavát teszi közzé magyar, szlovák, cseh, lengyel, angol és német nyelven.

 

„Hiánypótló vállalkozás”– mondta az új portálról Karádi Éva, a Magyar Lettre felelős szerkesztője, a projekt nemzetközi koordinátora, aki szerint a weboldallal nemcsak egymás nyelvét, kultúráját ismerhetjük meg, de általa a magyar irodalom nyelvi elzártsága is csökkenhet.

Tovább 

„Minek hol van a helye? Nem ott, ahol az emlékezet szinte kilöki?”


Csaplár Vilmos 


„Az apám jó ember volt, ez egy mondat, én találtam ki. Ő, függetlenül ettől a mondattól, jó ember, és most már akkor ez is egy mondat, mindentől akár függetlenül, akár nem.”


Kukorelly Endre 
 


Mindent elölről kell kezdenem. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két almafa. Sötétlila almák teremtek rajtuk, vagyis eleinte zöldek, csak aztán lettek lilák, előbb pirosak, aztán lilák, végül meg majdnem feketék, mire megértek, és lehullottak a fűbe. Beleharapsz, belül vörös, vöröses lila, mintha egy szívbe harapnál. Hallom a tompa puffanásokat, vagyis akkor hallottam, most meg elképzelem.

Tovább 

Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De hogy evvel… Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás, ahogy mondani szokták, ha ráköpök erre, meghal.


Így gondolkodtam Dedin úrról eleinte. De nem is itt kell kezdenem. Hát hiába, még most is csupa indulat vagyok, ha rágondolok.
Voltaképp rosszul tettem, hogy megházasodtam, tudom. Már azért is, mert eladdig nem sok közöm volt a nőkhöz, hideg természet voltam.

Tovább 

Nyelvi szempontból a PC (political correctness) „a politikailag helyes kifejezésmód”, egy tipikus nyelvi divat, egy tekintéllyel (presztízzsel) rendelkező beszélőcsoporttól kiinduló nyelvhasználati sajátosság, ami emiatt széles körben elterjedt. Két jelentése van:

 

 

  1. Egyrészt azt jelenti, hogy ne használjunk olyan kifejezéseket, amelyekhez káros előítéletek, rossz gondolatok társulnak, pedig nem eleve rossz dolgokat jelölnek. A PC nyelvhasználatára jellemző, hogy például a kövér helyett testsúlyproblémákkal küzdő-t mondunk, mert azt fejezi ki, hogy a kövérség nem jellemhiba, hanem egy probléma, amellyel meg kell küzdeni.

Tovább 

Ki hinné, hogy vannak gyerekek, akik nyelvtanórán nem hallanak az eredet- vagy a képes helyhatározóról, az akaratnyilvánító mondatszókról, nem kell bebiflázniuk, hogy „az ige cselekvést, történést-állapotot és létezést jelentő szó”, és ritkán teszik fel nekik a bűvös kérdést, hogy „mit állítunk?”. A nyelvtant emelt szöveg- és feladattartalommal és kevesebb táblázattal tanulják. Sőt, néha olyan jól szórakoznak, hogy állítólag még azt sem veszik észre, hogy nyelvtanórán vannak.

 

Bár a definíciókon nevelkedett, és a határozók, határozószók, névmások és névutók rengetegében el-eltévelyedő diákok generációi számára talán furcsa, bizony ma már vannak olyan gyerekek Magyarországon, akik kifejezetten szórakoztatónak találják a nyelvtanórát.

Tovább 

Három személy köré csoportosított a válogatás, akik a könyves kultúra három különböző, de szorosan összefüggő elemét képviselik :Grünn Orbán (1765-1828), a nyomdász -

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dugonics András (1740-1818), az író - dr. Szalay József (1870-1937), az olvasó, a könyvgyűjtő.


200 éve, 1801-ben létesítette Szegeden az első nyomdát Grünn Orbán, a korábban Bécsben tevékenykedő nyomdász.

Tovább 

mondta Bessenyei 1778-ben.

 

Az orvostudomány (Pápai Páriz Ferencz: Pax Corporis ... Lőcse, 1692;

 

K. Mátyus István : Ó és Új diaetetica. Első-hatodik darab. Pozsony, 1787 - 1793;

 

Rácz Sámuel : A' physiologiának rövid sommája. Pest, 1789;

 

 

 

 

 

Rácz Sámuel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tolnay Sándor: Barmokat orvosló-könyv.

Tovább 

A magyar szókincs először a Calepinus-szótár 1585-ös, lyoni kiadásában került kinyomtatásra. A 20-25000 magyar szót is tartalmazó kiadások közül a Somogyi-könyvtár gyűjteményében az 1598-ban Bázelben megjelent található meg. (A vaskos kötetet az előzéken olvasható, ceruzával rótt, kalligrafikus bejegyzés tanúsága Calepinus-szótárszerint a tizennégy éves:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

'Somogyi Károlynak folytonos szorgalmáért ajándékba adta édesapja 1825.

Tovább 

A nyomdászat hazai elterjedését és fejlettségét a következő nyomdahelyek Alsólendva, Bártfa, Csepreg, Csiksomlyó, Debrecen, Gyulafehérvár, Kassa, Kolozsvár, Komárom, Lőcse, Nagyszeben, Nagyszombat, Nagyvárad, Pozsony, Sárospatak, Vizsoly egy – egy , 1711 előtt megjelent kiadványa képviselte.

Az ezt követő válogatás nem a magyar nyomdászat történeti áttekintésére törekedett, hanem vázlatos és szubjektív csoportosítású ízelítőt kívánt nyújtani a nyomtatásban megjelent magyar írásbeliségből és a magyar könyves kultúrából.

Tovább 


'Ment-e a könyvek által a világ elébb?' - kérdezte Gondolatok a könyvtárban című költeményében Vörösmarty Mihály 1844-ben.


 

Erre a kérdésre kívánt választ adni a válogatás, amely – megidézve az államalapítás évszázadát és Mátyás könyvárát is– a Somogyi-könyvtár régi és ritka könyvgyűjteménye alapján a magyar könyves kultúra egy évezredének átfogó bemutatására vállalkozott. A kiállítás emblémájául választott könyvjegy, Bártfa város könyvtárának ex librise (ca 1596) kettős értékkel bír: régi magyarországi nyomtatvány és egyben a XVI.

Tovább 

KERESZTESI MÁRIA

 



  1. Az 1577 előtti korszak


Bár a műnyelv kérdése szorosan összefügg a megfelelő tudományos irodalommal, mégis tanulságos tájékozódni – legalább is nagyjában – a matematikai irodalmunk előtti időkről is.

Kétségtelen, hogy a legrégibb – jelenleg ismert – magyar matematikai munka, a ’Debreceni Aritmetika’ megjelenése, vagyis 1577 előtt nyelvünk már alkalmas volt matematikai irodalomra. Ennek igazolásául szolgáljon alábbi összeállításunk részben tisztán matematikai jelentésű, részben csak matematikai munkákban is szükséges (de nem szorosan matematikai) szavakból.

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 8 éve

A Magyar Encyclopaedia Nagyon híres könyv, de akár le is lehet tölteni teljesen ingyen innen: http://ingyenesenletolthetokonyvek.hu/konyvek/apaczai_csere_janos_magyar_encyclopaedia

Tovább 

 

SZÜTS FERENC:


DUGONICS ANDRÁS (1740–1818) ÉS AZ ELSŐ MAGYAR MENNYISÉGTAN (1784)1

 

 

Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai,

Gazda István vezetésével.

 

 

Azon sok jelesek közt, kik a múlt század végén a nemzeti irodalom fejlesztésére s művelésére egyesültek, egynek sincs oly kiváló s a sokoldalú munkálkodás által valóban kitűnő érdeme mint Dugonicsnak.


Nem lehet a célja e soroknak, hogy Dugonics szépirodalmi működését rajzolja; de midőn a nemzeti kegyelet ünnepet rendez s a fiára büszke Szeged szobrot emel az érdemdús férfiúnak, föladatunk lesz, hogy irodalmi munkálkodásának egy a költészettől egészen eltérő irányát fölemlítsük s e téren első és nagy nemzeti jelentőségű munkáját bemutassuk.

Tovább 

"Hunnia térje felett veszedelmes fellegek álnak"

 

 

Az 1992-es könyvtári revíziót követően bukkant fel az itt digitalizálva közölt gyűjtemény. A körülményeket azóta feledés fedi, hogyan, mi módon került az egyetemre, ma már senki sem emlékszik rá. Korábbi tulajdonosai közül csak egy biztos, a szegedi egyetem Történeti Intézetének könyvtára, amelynek leltár- és körbélyegző-lenyomata egyaránt megtalálható a címlap számozatlan hátoldalán. A körbélyegzőben a Kossuth-címer látható, ami az 1945 utáni néhány évben, illetve rövid ideig 1956 után volt használatban.

Tovább 

A Biblia Vizsolyon jelent meg először magyarul. A fordítást Károlyi Gáspár gönci református esperes 1586 folyamán kezdte, és a mű 1590-ben jött ki a nyomdából.

 

Ez a két mondat a mai ember képzeletét messze felülmúló teljesítményről szól. Mert ma is készülnek bibliafordítások, de teológusok, nyelvészek és sok más tudomány képviselőinek hosszú időn át összehangolt munkája eredményeiből születnek. Ki gondolna arra, hogy egyetemek jól felszerelt könyvtáraitól távol, vidéki kisvárosban ilyen vállalkozást el lehetne indítani?

Tovább 

A nyelvészettudomány mai álláspontja szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozik; a finnugor nyelvrokonság elméletét vallja a Magyar Tudományos Akadémia és szerte a világban a tudományos közélet. A magyar nyelv rokonságára vonatkozóan ezen kívül több egyéb álláspont is létezik. Megkíséreljük a jelenlegi elméleteket, álláspontokat sorbavenni:

 

 

 

A reformkorban, amikor általánossá vált a magyar nyelv használata, Vámbéry Ármin utazásai eredményeképpen mélyrehatóan elemezte és 1869-ben kiadta Magyar és török-tatár szóegyeztetések címen összehasonlító elemzéseit.

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 7 éve

A mai MAGYAR NYELV minden bizonnyal MAGYAR eredetű , vagyis itt a Kárpát-medencében alakult ki , ahogy azt Magyar Adorján a XX. század első felében már leírta . Sehol a világon máshol ezt a nyelvet nem használták és nem használják más népek ,nemzetek ( természetesen leszámítva a kivándorolt magyarokat ). Ilyen nevű nép máshol a világ-történelemben nem létezett ! A Kárpát-medencében is csak az Anjouk óta , előtte hunokként ismert minden régi nép minket, akik pedig a MAGYARhoz valamennyire hasonló néven , azok az utóbbi pár évszázad-ban váltak nemzetté .
Az más kérdés , hogy a néhány ezer évvel ezelőtti elődje nyelvünknek milyen eredetű , az már bonyolultabb kérdés , illetve a rá adható válsz.
Elgondolkodtató az , amit a MAGYAR NYELVvel kapcsolatban Marácz László ír : van-e még másik nyelv e föld kerekén , amely használja az IGEKÖTŐINket ? Ha valaki tud ilyet , kérem tudassa velem .
Az utóbbi 10 év népesség-genetikai vizsgálatai arra utalnak , hogy nyelvünk őse is ITT , a Kárpát-medencében alakulhatott ki , erre utal ŐSI MŰVELTSÉGÜNK MINDEN ELEME .

Tovább 

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu