Geleji Katona István erdélyi református püspök volt az első magyar tudós, aki pontosan erre hivatkozva vetette meg az úgynevezett szóelemző írásmód alapjait, mikor Magyar grammatikácska c. könyvében ezt írta: „jegy, jegyzés, jegyzeni, nem jedzeni; mert a themaja [vagyis töve – Cs. A.] nem jed, hanem jegy”.

Ezt a következőképpen kell érteni. A jegyzeni, jegyzés szavak ejtése a 17. században ugyanúgy, mint most, nyilván jedzeni, jedzés volt, és azidőtájt ezeket többnyire így is írták.

A 2010-es Tudományos Akadémiai emlékkonferencia után a most a nagyközönség számára is megrendezésre kerül a Czuczor-Fogarasi nemzetközi nyelvészeti és nyelvtanítási tanácskozás, mely mind külföldön, mind belföldön megmozgatja a magyar nyelv ápolásával szakmailag és kedvtelésből foglalkozók széles táborát.

A tanácskozás előadásai gyökeresen új szemlélettel közelítik meg nyelvünk szerkezetét és értékes oktatási tapasztalatokat adnak át a már ebben a nyelvszerkezetben oktató nyelvtanárok.

A kormány 150 millió forintot különített el a költségvetés tervezetében a Finnugor világtalálkozó megszervezésére. A kongresszust jövő év szeptemberében tartatná meg hazánkban egy 2008-as igérete nyomán Sólyom László akkori köztársasági elnök.

"Felháborítónak tartom, hogy a magyar állam felvállalja egy ilyen rendezvény támogatását és helyszínt is biztosít hozzá"- mondta el portálunknak Obrusányszky Borbála, magyar őstörténet-kutató.

Mit mond nyelvünk a legelső világlétezőről? Az első létező minden későbbi létező oka, tehát maga a végső, pontosabban: első ok. Van-e erre a minden más létezőtől független létezőre a magyar nyelvnek kifejezése? Ami nem más által létezik, az eleve létezik.

Az első létező tehát eleve létezik. Első, eleve, lét – a magyar nyelv logikája az “el”, “él” szótőt emeli ki az első elv összefüggésében.

"Nyelvében él a nemzet" - napjainkban ez egyre igazabbá válik. Sajnos elég nagy konzervativizmus tapasztalható egyes hazai (szándékosan nem használtam a magyar jelzőt) tudósaink részéről, akik váltig azt állítják, hogy a magyarnak nincs más rokon nyelve, csak a finn-ugor.

Tudjuk, hogy az 1800-as évek eseményei miatt óriási harc indult meg a magyarság ellen, amit a kormány is támogatott. Ebből a célból találták ki a finn-ugor elméletet is, ám úgy tűnik, hogy a magyarok nemzeti tudat gyöngítésének csak nehezen akar vége szakadni.

Luxemburgban dolgozó belga, brit és francia fordítókat kérdeztünk a magyar nyelvről, a magyarokról.

Először még azt sem tudták megállapítani, hol van egy-egy szó vége, mára folyékonyan beszélik nyelvünket. Sőt, nem csak a nyelvünket tanulták meg, és használják magas szinten, hanem egy kicsit a magyaros gondolkodást is megismerték.

Precízebbek vagyunk a románoknál, de a németeknek még a nyomukba sem érünk, mesélik. Ismerik a viccet a két magyar hajótöröttről, akik idővel három politikai pártot alakítanak, és a híres magyar pesszimizmusról is hallottak.

A Duna TV január első hetében évkezdő műsorában a beszédművelő rovattal jelentkezett.

A téma: a szónoki beszéd szerkezete és a szövegjelölés feladatai.

Tudósítunk a Czuczor-Fogarasi szótárt újraértékelő nyelvészeti konferenciáról is.

A kiejtésjelölés új feladata:

Kétféle lustaság van: vízszintes és függőleges. Van ember, aki csak élete nagy távlataiban lusta; a tervekben, abban, hogy elodázza elhatározásait, döntéseit; lustán építi fel élete munkáját, mindent az időbe épít, a nagy messzeségbe.

Az amerikai külügyminisztérium külszolgálati intézete listát tett közzé a világ legnehezebb nyelveiről.

Ennek rangsora arra vonatkozik, hogy angol anyanyelvű személyek számára mennyire nehéz egy-egy nyelv elsajátítása, és arra építik, hogy átlagosan hány órát kell tanulnia valakinek az adott nyelvet, hogy egy bizonyos szintre eljusson.

A lista a következő:

1. kínai
2. arab
3. tujuka
4. magyar
5. japán
6. navahó
7. észt
8. baszk
9. lengyel
10. izlandi

A magyarról a cikk azt állítja, hogy 35 eset van benne – a valóságban egyetlen nyelvtan sem beszél 25 esetnél többről.

Gondolatok egy vázlatos szintű Szófejtő Szótár kapcsán.

De úgy is mondhatnám, hogy a magyar nyelv útja a mindenségen át.

            A témával kapcsolatos észrevételeim az alábbiakban foglalhatók össze. Kevesen közelítettek úgy a magyarhoz, ahogyan az illendőség azt megkívánná. Nem hibáztathatok senkit. A kevesek között volt egy Bowring nevű, angol nyelvi fenomén és összehasonlító nyelvész, aki ritka képességekkel megáldott ember volt.

...nem hiszem, hogy sikerülne. 

Kitől mit nem illik megkérdezni?

Az elkényelmesedett bírótól, hogy dolgozik-e ítéletidőben.

A nevetgélő tolmácstól, hogy komolyra fordítaná-e a szót.

A sofőrtől, hogy mire szokott beindulni. 

A bútorszállítótól, hogy mire vitte.

A paptól, hogy hirdet-e visszaható igét. 

A kudarcot vallott olajfuró munkástól, hogy a tervei kútba estek-e.

A népszerű légtornásztól, hogy el van-e szállva magától.

A szerelmes vakondtól, hogy sötétben tapogatózik-e.

Az alapítvány mottója:

MAGYARÁN = A magyar nyelv törvényei szerint: tisztán képzett hangokkal, hangsúly a szó elején, szórend értelem szerint! Lehetőleg idegen szavak nélkül!"MAGYARÁN" = Röviden, világosan, közérthetően IGAZAT, FONTOSAT jóakarattal!

Minden nyelven "magyarán" = ez azt jelenti, hogy a nem vallásos magyar ember is elfogadja a római katolikus egyháznak azt a tanát, hogy az embert gondolatai, szavai, elvégzett vagy elmulasztott cselekedetei minősítik.

KERESZTESI MÁRIA

1. Az 1577 előtti korszak

Bár a műnyelv kérdése szorosan összefügg a megfelelő tudományos irodalommal, mégis tanulságos tájékozódni – legalább is nagyjában – a matematikai irodalmunk előtti időkről is.

Kétségtelen, hogy a legrégibb – jelenleg ismert – magyar matematikai munka, a ’Debreceni Aritmetika’ megjelenése, vagyis 1577 előtt nyelvünk már alkalmas volt matematikai irodalomra. Ennek igazolásául szolgáljon alábbi összeállításunk részben tisztán matematikai jelentésű, részben csak matematikai munkákban is szükséges (de nem szorosan matematikai) szavakból.

SZÜTS FERENC:

DUGONICS ANDRÁS (1740–1818) ÉS AZ ELSŐ MAGYAR MENNYISÉGTAN (1784)¹

Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai,

Gazda István vezetésével.

Azon sok jelesek közt, kik a múlt század végén a nemzeti irodalom fejlesztésére s művelésére egyesültek, egynek sincs oly kiváló s a sokoldalú munkálkodás által valóban kitűnő érdeme mint Dugonicsnak.

Nem lehet a célja e soroknak, hogy Dugonics szépirodalmi működését rajzolja; de midőn a nemzeti kegyelet ünnepet rendez s a fiára büszke Szeged szobrot emel az érdemdús férfiúnak, föladatunk lesz, hogy irodalmi munkálkodásának egy a költészettől egészen eltérő irányát fölemlítsük s e téren első és nagy nemzeti jelentőségű munkáját bemutassuk.