A magyar népmesék egy része úgy kezdődik, hogy "Valamikor
réges-régen, a világnak kezdetén ...". Lehet, hogy a néplélek már
jóval azelőtt megsejtette azt amit a csillagászok nem is olyan
nagyon régen derítettek ki, miszerint a világnak volt kezdete?

Hol volt, hol nem volt

Talán ez a kifejezés a legtalálóbb a manduból binduvá, avagy a megnyilvánulatlan megnyilvánulttá válásának szimbolizálására.

A legkisebb fiú

A téridő hatos rendszerében a legelöl lévő, azaz a legfiatalabb forrás végzi a visszacsatolást azzal, hogy beleszáguld az előtte lévő tachionba.

Ötöl-hatol - a téridő rendszerre való utalás: öt forrás keltette önfenntartó rendszer hat helyen.

Nem jut ötről a hatra - a téridő rendszerre való utalás.

Lépjünk olajra - a téridő szeleteket elválasztó réteg, aki tehát olajra tud lépni, az másik téridő rendszerbe

képes átjutni.

Színe-java, színről-színre - téridő szeletekre való utalás.

Felkavarta az állóvizet - a teremtés kezdeti folyamata, mikor az álló forráspont mozgásba jön.

Bolond lyukból bolond szél fúj - lyuk, mint forrás vagy jelenpont.

Kétségbe esik – a mandu binduvá, a megnyilvánulatlan megnyilvánulttá válása.

A kínai írást a kínai tudósok igen réginek, mintegy hatezer évesnek, a nyugati kutatók pedig általában valamivel későbbi fejleménynek tekintik.

A Kárpát-medence első, név szerint is ismert lakói Időszámításunk előtt

Szkíták iráni eredetű nomád nép. Őshazájuk valahol a Pamír vidékén, a Pamír és az Altáj között, esetleg az Altáj vidékén lehetett. Ha nyelvüket nézzük, ami középiráni nyelvcsaládba tartozott (rokonságban a baktriaival, a kusánnal) akkor őshazájukat az iráni világ legkeletibb szélein kell keresni. Nyelvük lejegyzésére az óind bráhmi írást használták. I.e.

vissza

Avarok: Eredetük vitás. Kettősség jellemezte őket, mind nevükben, mind kultúrájukban. VI. századi bizánci források uar és hunni néven említik őket először, később mint uark, uarkhoniták, avaroi (máskor, máshol khuni vagy hiungnu (hun) néven idézik). Egyes vélemények szerint ez két törzsük neve volt. Az uar név például a "Várkony" helységnévben máig megőrződött. Iráni, közép-ázsiai eredetű díszes övviseletük, az arany és ezüstlemezes hosszú kardok, a nemesfém serlegek, kancsók, gömbcsüngős fülbevalók a korongolt szürke kerámiakancsók, kulacsok, fazekak, korsók. Míg a kengyel - amit Europában az avarok honosítottak meg - , zabla, csücskös peremű fazekak, a sámánhitben megjelenő kilencágú életfa belső-ázsiai eredetűek.

Magyarok:

2008-ban közzétették a X. századi temetőkből származó minták mtDNS vizsgálatának adatbázisát. Elméletileg honfoglaláskori, gyakorlatilag a Kárpát-medence népességének DNS vizsgálata és feltehetően ezért került bele a hartai temető anyaga is. Viszont a kiértékelésekben honfoglaláskori populációról beszél a tanulmány, ezek a cseppet sem egyértelmű terminusok nagyon zavaróak és megtévesztőek. A legnagyobb probléma az, hogy a vizsgálatok úgy interpretálódtak a világ és a magyarok felé, hogy egy újabb hamis képet ültettek el a magyarok eredetét illetően, beleértve a Semino féle tanulmányt is.

Kazárok: a VI. századtól a XI. századig említett népcsoport, a Kazár Birodalom / Kaganátus megalapítói. Törökül: Hazar Kağanliği. Egyes vélemények szerint iráni eredetű népek, mások szerint török eredetűek. Nevük jelentését a török gezer szóból próbálták megfejteni, ennek értelmében a kazár jelentése "vándorló". (Lásd még hazarák és annak jelentése.) Az angolnyelvű wikipédia szerint félnomád török népek. Úgy gondolják, a török nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélték.

Trákok: ókori balkáni törzsek görögösített gyűjtőneve. A kutatók az indoeurópai vándorlással kötik össze a trákok megjelenését. Történelmi megjelenésük i.e. VI. századtól, amikor a trák területeken több törzsi államszövetség alakult ki. Hérodotosz a trákok az indek után a legnagyobb népnek tartotta. A trákok katonai közigazgatási körzetekben éltek. Trák törzsek a római korban a triballoszok, geták, müszoszok voltak. A római kori Moesia róluk kapta nevét, mint a trákok országa, ez a Duna alsó folyásának jobb partján, a mai Bulgária területén volt.

Hazarák: A hazarák török népek, akik főleg Közép-Ázsiában, Afganisztánban a harmadik legnagyobb etnikai csoportot képezik és mintegy fél millió hazara él a szomszédos Pakisztánban főleg Quettában és hasonló számban Iránban. A hazarák nem tévesztendők össze a hazarewal néppel. Vallásuk siita muszlimok. A hazara név talán a perzsa hazār szóból ered ennek értelme "ezer". A hazarából a k - h szabályos változása révén kialakulhatott a khazár, kazár elnevezés.

Csoma sírja Dardzsilingben

Csoma Sándort az Isten oly nagy ésszel áldotta meg, hogy ő a legnehezebb nyelvet huszonnégy óra alatt meg tudta tanulni. Tizenkét éves korában elindult utazni.

Utazás közben egy jó király udvarába vetődött, az első napon nem beszélhetett senkivel, mert a király udvarában nem tudott senki magyarul. Csoma még azon éjjel megtanulá a király cselédjeitől az ország nyelvét, s a következő napon folyvást beszélt a királlyal, ki ezen annyira megörült, hogy Csomának azonnal egy aranyos könyvet ajándékoza.

A kormány 150 millió forintot különített el a költségvetés tervezetében a Finnugor világtalálkozó megszervezésére. A kongresszust jövő év szeptemberében tartatná meg hazánkban egy 2008-as igérete nyomán Sólyom László akkori köztársasági elnök.

"Felháborítónak tartom, hogy a magyar állam felvállalja egy ilyen rendezvény támogatását és helyszínt is biztosít hozzá"- mondta el portálunknak Obrusányszky Borbála, magyar őstörténet-kutató.

Az Európában született emberek közül nagyjából tízezerből egy rendelkezik az "abszolút hallás" adományával, vagyis a hangmagasság hallás utáni felismerésének képességével - egy kutatás szerint azonban ez a tehetség nem genetikai adottság.

Ez abból is látszik, hogy vakok között, valamint azoknál, akik már ötéves koruk előtt intenzív zenei nevelésben részesültek, magasabb az arány.

Az abszolút hallás inkább tanult képesség lehet - és az anyanyelv ebben meghatározó szerepet tölthet be, írja a New Scientist című tudományos portál.