Miben hasonlít a hegyi pásztor és a sziklamászó?
Mindkettő marhára vigyáz a hegyen.

Mi lesz az ólomkatonából, ha átmegy rajta az úthenger?
Lemezlovas.

Miben hasonlít a láz és egy autó felrobbantása?
Mindkettő jelzés a szervezettől.

Ki a legvonzóbb férfi?
Mágnes Miska.

Mi történik, ha a Mikulás karambolozik?
Szánja bánja.

Melyik a legnyugodtabb harci kutya?
A bambull.

Mi a skizofrén kedvenc filmje?
Én-ek az esőben.

A szavakat, szókapcsolatokat, mondatokat - lehetőleg figyelmesen olvasd - majd fondd őket össze. Kövesd nyomon a gondolatokban rejlő üzeneteket!

Sorakoznak a képzeletek.
Igen ám, de vannak közöttük valósak, sokszor már csak a kivitelezésre várakoznak!
Pörögsz! Nem tudod, merre is mennél!
Inkább maradj, fontos – amit akarsz!
Sosem feledd, valójában gondolataiddal mit is takarsz!
A léteden belül gyülemlik az erő. Amit felhasználtál, újraébred. Mi az, ami elveszik?

vissza

Avarok: Eredetük vitás. Kettősség jellemezte őket, mind nevükben, mind kultúrájukban. VI. századi bizánci források uar és hunni néven említik őket először, később mint uark, uarkhoniták, avaroi (máskor, máshol khuni vagy hiungnu (hun) néven idézik). Egyes vélemények szerint ez két törzsük neve volt. Az uar név például a "Várkony" helységnévben máig megőrződött. Iráni, közép-ázsiai eredetű díszes övviseletük, az arany és ezüstlemezes hosszú kardok, a nemesfém serlegek, kancsók, gömbcsüngős fülbevalók a korongolt szürke kerámiakancsók, kulacsok, fazekak, korsók. Míg a kengyel - amit Europában az avarok honosítottak meg - , zabla, csücskös peremű fazekak, a sámánhitben megjelenő kilencágú életfa belső-ázsiai eredetűek.

Kazárok: a VI. századtól a XI. századig említett népcsoport, a Kazár Birodalom / Kaganátus megalapítói. Törökül: Hazar Kağanliği. Egyes vélemények szerint iráni eredetű népek, mások szerint török eredetűek. Nevük jelentését a török gezer szóból próbálták megfejteni, ennek értelmében a kazár jelentése "vándorló". (Lásd még hazarák és annak jelentése.) Az angolnyelvű wikipédia szerint félnomád török népek. Úgy gondolják, a török nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélték.

Trákok: ókori balkáni törzsek görögösített gyűjtőneve. A kutatók az indoeurópai vándorlással kötik össze a trákok megjelenését. Történelmi megjelenésük i.e. VI. századtól, amikor a trák területeken több törzsi államszövetség alakult ki. Hérodotosz a trákok az indek után a legnagyobb népnek tartotta. A trákok katonai közigazgatási körzetekben éltek. Trák törzsek a római korban a triballoszok, geták, müszoszok voltak. A római kori Moesia róluk kapta nevét, mint a trákok országa, ez a Duna alsó folyásának jobb partján, a mai Bulgária területén volt.

Hazarák: A hazarák török népek, akik főleg Közép-Ázsiában, Afganisztánban a harmadik legnagyobb etnikai csoportot képezik és mintegy fél millió hazara él a szomszédos Pakisztánban főleg Quettában és hasonló számban Iránban. A hazarák nem tévesztendők össze a hazarewal néppel. Vallásuk siita muszlimok. A hazara név talán a perzsa hazār szóból ered ennek értelme "ezer". A hazarából a k - h szabályos változása révén kialakulhatott a khazár, kazár elnevezés.

Az iskolában körülbelül ezt tanultuk őstörténetünkről: a magyarok az Ural vidékéről származó, barbár finnugor nép, nyereg alatt puhított húst ettek, meglehetős "buta", "primitív", szerencsétlen nép, ráadásul mindenféle más népek hajkurászták ide-oda Eurázsia sztyeppéin keresztül, míg végül kikötöttek itt, a lejtő végén, a gödörben.

Mivel a "civilizált nyugat" már elfoglalta a további "menekülési útvonalakat", sőt a kalandozásoknak - rablóhadjáratok?

Magyar nyelvtan és a magyar észjárás

A kultúra mindig a közösség terméke, sajátságait ennek figyelembe vételével egy-egy adott közösség életében kell konkrétan vizsgálni. Legjobban körülhatárolható, aprólékosan vizsgálható részterülete a nemzeti nyelv. Karácsony Sándor még 1918-ban kezdett dolgozni a magyar nyelv eszköztárának áttekintésén, abból a tényből kiindulva, hogy az emberek közötti érintkezés fő formája a beszéd. Idővel azt is meg kellett állapítania, hogy leíró magyar nyelvtan máig sem létezik, mert nyelvünk jelenségeit az indogermán nyelvek, elsősorban a latin rendszerének a skatulyáiba próbálják begyömöszölni, pedig ezek másféle rendszert alkotnak.

Az altáji nyelvcsaládot alkotó nyelveket és nyelvcsaládokat nem a szókincsbeli megfelelések kötik össze egymással. Ilyeneket csak kis számban lehet kimutatni, elsősorban a személyes névmások és személyragok mutatnak hasonlóságot valamennyi nyelvcsalád között.

 

A rokonítás alapja ehelyett inkább ezen nyelvek feltűnő nyelvszerkezeti hasonlósága. Az altáji nyelvcsaládba sorolt valamennyi nyelvre jellemzőek a következő vonások:

 

• Ragozó szerkezet (agglutináció)

 

• Magánhangzó-harmónia

 

• Mássalhangzó-torlódás kerülése

 

• Dinamikus hangsúlyozás hiánya

 

• Nyelvtani nemek hiánya

 

• Tulajdonragok használata

 

• Birtoklást kifejező ige hiánya

 

• Létige hiánya

 

• A főnév és melléknév, illetve számnév nyelvtani egyeztetésének hiánya

 

 

• Altaji nyelvcsalád:

 

• Török nyelvek

 

• Mongol nyelvek

 

• Mandzsu-tunguz nyelvek

 

 

 

 

 

Geographic distribution:	East, North, Central, and West Asia and Eastern Europe
Linguistic Classification:	Altaic
Subdivisions:	Turkic Mongolic Tungusic Korean (generally included)[1]Japonic (generally included)[1]

 

 

 

Általában ide sorolják a japán nyelvet és a koreai nyelvet, a két nagy távol-keleti ragozó nyelvet is.

A szókészlet

 

A korai ómagyar korból fennmaradt írásos emlékek bizonyítják, hogy nyelvünk ebben az időszakban szókincsében gazdag és nyelvtani rendszerét tekintve fejlett volt. A kor szókészletében tovább élnek és továbbra is meghatározó szerepet játszanak az ősi (uráli, finnugor és ugor) eredetű és az ősi elemekből a magyar nyelv külön életében keletkezett szavak. Ezek részben testrésznevek, részint pedig a rokonságra, a természet tárgyaira és jelenségeire, az ember mindennapi életére vonatkoznak: él, lát, eszik, ül, vesz, kéz, mál 'mell', apa, anya, fiú, ház, vég, lélek, világ, virág, vén, nagy, édes, szép, fehér, három, öt, hat.

Szavaink, szólásaink, szókapcsolataink jelentése gyakorta nyelvtörténeti múltunkból származik, illetve a józan ész megfogalmazásait tükrözi. Ahogy anyanyelvünket tanuljuk, úgy épül bele gondolkodásunkba egy-egy szó, fogalom. Szótárunk gyarapítása fontos, mert a szavakat a megértés érdekében jelentésük szerint illik használni. Más a paletta és a spaletta, más a presztízs és a precedens, és mást jelent a plébános és pléhlábos is. 

    Ha nehéz feladat előtt állunk, vagy problémamegoldásra kényszerülünk, akkor nehéz diónak mondják sokan a megoldás keresését, megtalálását.

Az utóbbi két évtizedben a genetika rendkívül sokat fejlődött. Az eredmények egyre megbízhatóbbak lettek, az elvégzett vizsgálatok száma pedig nagyságrendekkel nőtt a korábbiakhoz képest. Mindez bennünket, magyarokat is érint, mert ugyan a hazai források ezen a területen is szűkösek, de a nagy nemzetközi populációgenetikai vizsgálatokba legtöbbször minket is bevontak. Ezek révén egyre több adat áll a rendelkezésünkre. Sokaknak talán meglepő, de ezek az adatok éles ellentétben állnak „hivatalos” történelmünkkel.

Előadások 2. rész 7-12.

 

 

Bonyolítás

 

 

Alapjelek

 

 

Kifejtés

 

 

Rajzbeszéd

 

 

Jövő

 

 

A magyar nyelv

Előadások 2. rész 1-6.

 

 

Életfa iskola

 

 

Öt elem

 

 

Hét oszlop

 

 

12 sor és betük

 

 

Betütáltos

 

 

Játszva tanulás

Előadások 7-12.

 

 

 

Ősapa, Erkölcs, Hit

 

 

Írásrendszer

 

 

Atya, Apa

 

 

 

Világrendszer

 

 

Indoeurópai múlt

 

 

 

Hazug nyelv

 

 

Írd ide a videók alá, mi jutott eszedbe hallgatás közben. Kérdés, gondolat, ötlet, átélt helyzetek, mindegy.

 

 

Bármere nézünk a világban, attól nemzet egy nép, hogy franciául, németül, románul, magyarul stb beszél. Mivel nyelv nélkül nemzet sincs, Gróf Szechenyi István kijelentése helytálló! A "nemzetről" beszélt, ami szintén csak fogalom! A nemzet előfeltétele a tömegesen beszélt és közös nyelv! Ha nép, ember nincs, akkor az sincs aki beszélne, közös nyelv, nemzet sincs, de hát vagyunk, és a létezésünk a gyökerünk!

 

Mondják, hogy nyelvében él a nemzet.

mondta Bessenyei 1778-ben.

 

Az orvostudomány (Pápai Páriz Ferencz: Pax Corporis ... Lőcse, 1692;

 

K. Mátyus István : Ó és Új diaetetica. Első-hatodik darab. Pozsony, 1787 - 1793;

 

Rácz Sámuel : A' physiologiának rövid sommája. Pest, 1789;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tolnay Sándor: Barmokat orvosló-könyv.

A magyar szókincs először a Calepinus-szótár 1585-ös, lyoni kiadásában került kinyomtatásra. A 20-25000 magyar szót is tartalmazó kiadások közül a Somogyi-könyvtár gyűjteményében az 1598-ban Bázelben megjelent található meg. (A vaskos kötetet az előzéken olvasható, ceruzával rótt, kalligrafikus bejegyzés tanúsága szerint a tizennégy éves:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

'Somogyi Károlynak folytonos szorgalmáért ajándékba adta édesapja 1825.

A nyelvészettudomány mai álláspontja szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozik; a finnugor nyelvrokonság elméletét vallja a Magyar Tudományos Akadémia és szerte a világban a tudományos közélet. A magyar nyelv rokonságára vonatkozóan ezen kívül több egyéb álláspont is létezik. Megkíséreljük a jelenlegi elméleteket, álláspontokat sorbavenni:

 

 

 

A reformkorban, amikor általánossá vált a magyar nyelv használata, Vámbéry Ármin utazásai eredményeképpen mélyrehatóan elemezte és 1869-ben kiadta Magyar és török-tatár szóegyeztetések címen összehasonlító elemzéseit.