A sumér nyelvről sok kutató állítja, hogy absztrakt nyelv. Ez valóban így van, nagyon hamar kitűnik, ha elkezdünk fele foglalkozni. A másik jellemzője, hogy szimbolikus nyelv, és úgy gondolom, a szimbolikussága adja az elvont jellegét. Jellemző a sumér nyelvre, hogy egy képbe helyezi el valaminek a lényegi megragadását, a kép szorosan kapcsolható ahhoz amit leakarunk írni vele, és a szó ezt a képet írja le, nem magát a jelöltet.

Pl.:
ní-su-ub = összetevője: félelem + magába szív + lesújtott, kimerült, megsemmisít = gyáva
an-bir = délidő (égbolt + forróság)
ensi = rejtélyes, titokzatos (háttér) + kitölt = álomfejtő
lú-bar-ra = személy + külső + nemre utalás = külföldi, idegen
kù-du = nemesfém + kiold, kibont = váltságdíj (kivált a rabszolgaságból)
zú-gub = fogak + tesz = ebéd

giš-dù-a = erdő + építeni/egyenesen/függőlegesen + alanyeset = faanyag

Néhány érdekes szót összegyűjtöttem ami hasonló valamelyik magyar szavunkhoz, néhány elgondolkodtató hasonlóságot.

Sumér szövegek akkád nyelvű átiratánál nem szabad megfeledkezni arról, hogy amikor Kr. e. 1300 körül az óbaliloni korban kanonizálták a sumér szövegeket, még egyszer átvizsgálták, és minden olyan elemet kiiktattak belőlük, amely a megváltozott sémi gondolkodásmódnak már nem felelt meg.

A sumér alkotások nagy része vers, de előfordul próza is. Viszonylag sok tisztán sumér nyelvű alkotás maradt fenn, de az igazán régi szövegek többnyire lefordítatlanok, így eredeti, (főleg nem korai szakaszból) sumér korból származó szöveggel rendkívül ritkán találkozhat az olvasó.

Püski István, apja nyomdokaiban immár az általa kiadott könyvekkel gerincét adja a magyar kultúrának.

A Püski Kiadó hazánk legrégebb óta működő könyvkiadója. Dr. Püski Sándor alapította 1939-ben Magyar Élet néven. Alapítása óta mindig a magyar sorskérdésekkel foglalkozó írók, történészek, költők műveit adta ki.

A kommunista diktatúra alatt 1949-től 1970-ig nem működhetett, de 1971-ben az Amerikai Egyesült Államokban újra indította tevékenységét Püski Kiadó néven, majd a rendszerváltozással 1990-ben visszatelepült Magyarországra.

Amerikai tartozkodása idején ismerkedett meg a kiadó jelen életében tevékenyen működő Püski Sándor fia, Püski István a közép-amerikai, mexikói sámán, Don Juan tanításaival és gyakorlataival Carlos Castanedán át, melyet hazatértük után itthon is kezdtek terjeszteni a Castaneda könyvek kiadása és a tensegrity gyakorlócsoportok révén.

Geleji Katona István erdélyi református püspök volt az első magyar tudós, aki pontosan erre hivatkozva vetette meg az úgynevezett szóelemző írásmód alapjait, mikor Magyar grammatikácska c. könyvében ezt írta: „jegy, jegyzés, jegyzeni, nem jedzeni; mert a themaja [vagyis töve – Cs. A.] nem jed, hanem jegy”.

Ezt a következőképpen kell érteni. A jegyzeni, jegyzés szavak ejtése a 17. században ugyanúgy, mint most, nyilván jedzeni, jedzés volt, és azidőtájt ezeket többnyire így is írták.

A 2010-es Tudományos Akadémiai emlékkonferencia után a most a nagyközönség számára is megrendezésre kerül a Czuczor-Fogarasi nemzetközi nyelvészeti és nyelvtanítási tanácskozás, mely mind külföldön, mind belföldön megmozgatja a magyar nyelv ápolásával szakmailag és kedvtelésből foglalkozók széles táborát.

A tanácskozás előadásai gyökeresen új szemlélettel közelítik meg nyelvünk szerkezetét és értékes oktatási tapasztalatokat adnak át a már ebben a nyelvszerkezetben oktató nyelvtanárok.