Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
12 éve | B Klári | 0 hozzászólás
A virágének a magyar műköltészetben a szerelmi dal legnevezetesebb, önálló műfajelnevezéssel megjelölt változata; a 19. század előtti magyar költészet szerelmi-erotikus témájú lírai dalainak, táncdalainak az összefoglaló megjelölése.
Elnevezését a virágnyelv szimbolikája (a szeretett kedves virágnevekkel való illetése) nyomán kapta.
Két fő válfaja közül az udvarlódal a lovagköltészet és a petrarkizmus hagyományaiba illeszkedő finom stílusban szól a kedvesről.
12 éve | B Klári | 0 hozzászólás
Fergeteges zenés versszínházi showt tart a 20 éves Magyar Versmondók Egyesülete népszerű művészeivel április 15.-én 17 órától a Fővárosi Művelődési Házban - ünnepeljünk együtt!
Fellép többek között Galkó Balázs, Gubás Gabi, Hajdu Steve, Pregitzer
Fruzsina, Papp János, Lázár Balázs, Mohai Gábor, Dolmány Attila, Deutsch
Anita, Aradi Balázs, Zámbori Soma, Fridrik
Noémi, Tóth Zsóka, Tenczler Timi, Havas Judit és Rékai Nándor. A költők
ezúttal egymás verseit tolmácsolják: Lackfi János édesanyjától, Mezey
Katalintól mond verset és fordítva, a Hetek költői közül Ágh István és
Serfőző Simon ugyancsak, ahogy Varró Dániel, Kukorelly Endre, Zalán
Tibor, Szöllősi Mátyás, Baranyi Ferenc és Vass Tibor is.
|
|
12 éve | B Klári | 0 hozzászólás
FERGETEGES ÜNNEP JÖN: 20 ÉVES A MAGYAR VERSMONDÓK EGYESÜLETE!
Fergeteges zenés versszínházi show műsorral és szakmai konferenciával készül fennállásának két évtizedes évfordulójára a Magyar Versmondók Egyesülete. Április 14-én tudósok, történészek, drámapedagógiai szakemberek és irodalomszervezők részvételével zajlik konferencia a versmondásról, április 15-én pedig sztárokkal, népszerű művészekkel, az Első Magyar Versszínházzal és a Versrádióval közösen tartanak megashowt az FMH-ban.
Nemzeti
írásunk fejlődése hatalmas mérföldkőhöz érkezett. A rovótársadalom és a
Magyar Szabványügyi Testület munkája révén a rovás nemzetközi szabvány
lehet.
Szenzáció - rovás a digitális kommunikációban!
Nagyszerű hírnek örvendhet a világ magyarsága, hiszen 14 évnyi toporgás után a székely-magyar rovás, valamint a rovás íráscsalád további két tagja a nemzetközi technikai szabványosítás végső szakaszába érhet a 2012.
"Túl gyorsnak" tűnhet az Unicode-ISO párosnak nemzeti írásunk fejlődése, februárban megint elhalasztották a szabványosítást. Jobb belátásra térítésükhöz világméretű rovás-kampány kell.
A rovás jövője a tét!
Nemzeti írásunk jelenkori és jövőbeli használata korszerű kommuniációs eszközök alkalmazásán múlik. Ennek kulcsa a betűk megjelenítése, amelyet nemzetiközi technológia szabvány tesz lehetővé. Ezért kiemelten fontos, hogy a rovótársadalom és Magyarország kiálljon a szabványosítás mellett.
12 éve | B Klári | 0 hozzászólás
Megjelent a rovásos Újszövetségi Szentírás. Ez a könyvtörténeti újdonság mérföldkő lesz a nemzeti írásunk hivatalos elismertetésében is.
Tarjányi Béla, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara
Újszövetségi tanszékének professzora az MTI-nek elmondta, hogy az
1989-ben egyházilag jóváhagyott és egyesületként bejegyzett
bibliatársulat a Biblia terjesztésével és népszerűsítésével foglalkozik.
Többféle bibliát adtak már ki, így a Bécsi aranybibliát 2008-ban, a
Biblia évében, vagy például a cigány nyelvű Szentírást és nagybetűst az
időseknek.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu