Mit mond nyelvünk a legelső világlétezőről? Az első létező minden későbbi létező oka, tehát maga a végső, pontosabban: első ok. Van-e erre a minden más létezőtől független létezőre a magyar nyelvnek kifejezése? Ami nem más által létezik, az eleve létezik.

Az első létező tehát eleve létezik. Első, eleve, lét – a magyar nyelv logikája az “el”, “él” szótőt emeli ki az első elv összefüggésében.

“Mintha nem lenne mindegyik szó zseb is.” (Nietzsche)

Semmilyen zseb nem lehet elég közel a testhez. A zakóknak és a kabátoknak is van belső zsebük, de először meg kell őket tapogatni kívülről, vagy beléjük kell nyúlni, hogy megállapíthassuk, mi van bennük. A zakót, a kabátot, a kézitáskát letesszük. Nincs mindenütt ruhatár. Mi legyen a zsebekben lévő tárgyakkal? Mindig a nadrágot vesszük le s tőle válunk meg utoljára.

Nincs mindenünk fejben vagy kéznél.

A hungarothéka, mint hungarikumok, gyűjtötte össze ezeket a bölcs mondásokat:

Ha adnak, vedd el, ha ütnek, szaladj el.
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.
Nem akarásnak nyögés a vége.
Alkalom szüli a tolvajt.
A piros alma is lehet férges.
Nem esik messze az alma a fájától.
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!
Ki korán kel, aranyat lel.
Nem mind arany, ami fénylik.
Árnyékáért becsüljük az öreg fát.
Asztal alá itta magát.

Sok bába közt elvész a gyerek.
A baj nem jár egyedül.

Minden egyes magyar családfőnek és feleségének jogában áll saját és családja identitás tudatának formálása a családi források, tapasztalatok és egyéb információk alapján.

Nem tűnik azonban valószínűnek, hogy ehhez a közeljövőben az közoktatás a mainál nagyobb segítséget ad:

Nem épülnek be az oktatásba népünk őstörténetének a finnugortól eltérő elméletei, legalábbis a közeljövőben nem, - jelentette ki a Magyar Hírlapnak Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár.

"Nyelvében él a nemzet" - napjainkban ez egyre igazabbá válik. Sajnos elég nagy konzervativizmus tapasztalható egyes hazai (szándékosan nem használtam a magyar jelzőt) tudósaink részéről, akik váltig azt állítják, hogy a magyarnak nincs más rokon nyelve, csak a finn-ugor.

Tudjuk, hogy az 1800-as évek eseményei miatt óriási harc indult meg a magyarság ellen, amit a kormány is támogatott. Ebből a célból találták ki a finn-ugor elméletet is, ám úgy tűnik, hogy a magyarok nemzeti tudat gyöngítésének csak nehezen akar vége szakadni.

Luxemburgban dolgozó belga, brit és francia fordítókat kérdeztünk a magyar nyelvről, a magyarokról.

Először még azt sem tudták megállapítani, hol van egy-egy szó vége, mára folyékonyan beszélik nyelvünket. Sőt, nem csak a nyelvünket tanulták meg, és használják magas szinten, hanem egy kicsit a magyaros gondolkodást is megismerték.

Precízebbek vagyunk a románoknál, de a németeknek még a nyomukba sem érünk, mesélik. Ismerik a viccet a két magyar hajótöröttről, akik idővel három politikai pártot alakítanak, és a híres magyar pesszimizmusról is hallottak.