Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar nyelv és magyar írás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar nyelv és magyar írás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
11 éve | B Klári | 3 hozzászólás
Csillag Sára tanulságos írása saját felfedezéséről:
Gömbölyű, kerek, dudoros, csavarodott
Egytagú szavaink ősi jellemzője megfordíthatóságuk. Ezt a kijelentést Magyar Adorján Az ősműveltség című könyvében olvastam. Jegyzeteimből kiírtam az összes általa megemlített egytagú és megfordítható gyököket. Szeretnék ezzel foglalkozni az elkövetkezendőben, és bemutatni munkám eredményét. Sokat segít gyökeink értelmezésében a Czuczor—Fogarasi nagyszótár.
|
|
12 éve | B Klári | 4 hozzászólás
Aki pogány, az deficiószerűen a következõ sajátosságokkal rendelkezik:
idegen (külföldi), vidéki, falusi, pusztai, népi, paraszt(i), nemes, nemzetes (nemzetséghez, illetve nemzethez tartozó}, csinos (megnyerõ), nem zsidó (gój), illetve nem zsidóból (gójból) lett keresztény, és végül: valamilyen - közelebbrõl meg nem határozott, de nyilvánvalóan fontos - kapcsolatban áll a nyelvvel, mint olyannal, a szónak tovább nem szûkített, de utalásokból kikövetkeztethetõ értelmében (tudniillik hogy olyan nyelven beszél, amelyik nem az õt pogánnyá minõsítõ személy vagy embercsoport saját nyelve).
Szótárnak nevezzük az olyan írásművet, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amely szavak sorrendje (pl. egy könyvalakú szótárban) a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.
A nagyon régi szótárak jellemzően egynyelvűek voltak és tematikus sorrendben készültek. Ilyenformában rokonai a lexikonnak és az enciklopédiának, azonban a különbség lényeges, mivel az utóbbiakban az egyes címszavak nem a szavak jelentését, hanem a megnevezett tételhez kapcsolódó, tényeknek tekintett ismereteket tartalmazzák.
Értsünk szót!
A különféle
mozgalmak mindig éltek az ékesszólás, a retorika eszközeivel. Az
egyén és a társadalom mozgósításának egyik leghatásosabb
eszköze a metafora, legjellemzőbb műfaja pedig a nyelvtanilag
szállóigének, szemiotikailag inkább jelszónak nevezhető tömör,
idézetszerű szöveg, többnyire mondatszöveg. A kettő közötti
kapcsolat az, hogy metaforák gyakran bukkannak föl jelszó gyanánt.
Könyvcímek is sokszor tartalmaznak metaforát, s válnak jelszóvá
(pl.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás