A hungarothéka, mint hungarikumok, gyűjtötte össze ezeket a bölcs mondásokat:

Ha adnak, vedd el, ha ütnek, szaladj el.
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.
Nem akarásnak nyögés a vége.
Alkalom szüli a tolvajt.
A piros alma is lehet férges.
Nem esik messze az alma a fájától.
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!
Ki korán kel, aranyat lel.
Nem mind arany, ami fénylik.
Árnyékáért becsüljük az öreg fát.
Asztal alá itta magát.

Sok bába közt elvész a gyerek.
A baj nem jár egyedül.

Minden egyes magyar családfőnek és feleségének jogában áll saját és családja identitás tudatának formálása a családi források, tapasztalatok és egyéb információk alapján.

Nem tűnik azonban valószínűnek, hogy ehhez a közeljövőben az közoktatás a mainál nagyobb segítséget ad:

Nem épülnek be az oktatásba népünk őstörténetének a finnugortól eltérő elméletei, legalábbis a közeljövőben nem, - jelentette ki a Magyar Hírlapnak Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár.

"Nyelvében él a nemzet" - napjainkban ez egyre igazabbá válik. Sajnos elég nagy konzervativizmus tapasztalható egyes hazai (szándékosan nem használtam a magyar jelzőt) tudósaink részéről, akik váltig azt állítják, hogy a magyarnak nincs más rokon nyelve, csak a finn-ugor.

Tudjuk, hogy az 1800-as évek eseményei miatt óriási harc indult meg a magyarság ellen, amit a kormány is támogatott. Ebből a célból találták ki a finn-ugor elméletet is, ám úgy tűnik, hogy a magyarok nemzeti tudat gyöngítésének csak nehezen akar vége szakadni.

Luxemburgban dolgozó belga, brit és francia fordítókat kérdeztünk a magyar nyelvről, a magyarokról.

Először még azt sem tudták megállapítani, hol van egy-egy szó vége, mára folyékonyan beszélik nyelvünket. Sőt, nem csak a nyelvünket tanulták meg, és használják magas szinten, hanem egy kicsit a magyaros gondolkodást is megismerték.

Precízebbek vagyunk a románoknál, de a németeknek még a nyomukba sem érünk, mesélik. Ismerik a viccet a két magyar hajótöröttről, akik idővel három politikai pártot alakítanak, és a híres magyar pesszimizmusról is hallottak.

2011. januárjában elkezdődik a családi rigmusok rejtvénypályázat anyagának bemutatása, lesz ismeretterjesztő előadás a farsang szokásairól és nyelvéről, és Holczer József bálnyitó gondolatait is hallhatjuk.

Balázs Géza műsora hétköznaponként 19.25-kor hallható a Kossuth rádióban.

jan. 3. Hartay Csaba: Karácsonyi mondatok. Km. Bogár László és Vass Dávid
4. Holczer József: Év-váltó nyelvi hordalékok
5. Magygol. Péter Péter: Aktuális poéma, Micimackó in English.

A Duna TV január első hetében évkezdő műsorában a beszédművelő rovattal jelentkezett.

A téma: a szónoki beszéd szerkezete és a szövegjelölés feladatai.

Tudósítunk a Czuczor-Fogarasi szótárt újraértékelő nyelvészeti konferenciáról is.

A kiejtésjelölés új feladata:

Kétféle lustaság van: vízszintes és függőleges. Van ember, aki csak élete nagy távlataiban lusta; a tervekben, abban, hogy elodázza elhatározásait, döntéseit; lustán építi fel élete munkáját, mindent az időbe épít, a nagy messzeségbe.

Lükő Gábor már első munkáiban is több tudományág együttes alkalmazására törekedett kutatásaiban. Mai szakkifejezéssel élve, interdiszciplináris kutatásokat folytatott már hat-hét évtizeddel ezelőtt, amikor még senki nem használta ezt a kifejezést, és a tudományágak képviselői ritkán voltak nyitottak a társtudományok eredményeire.

Egyik legismertebb műve a magyar lélek formái című kötete.

A magyar lélek formái (Exodus, Budapest, 1942) című úttörő munkája mind a mai napig alapműve a magyar népköltészetben és népművészetben megjelenő jelképek értelmezésének.

Tudta ön, mit jelenthet az alma a magyar népdalokban? És vajon miért fordul elő olyan gyakran a ló vagy a gémeskút a szövegekben? Néha dúdoljuk, máskor csak hallgatjuk, de sokszor nem is vagyunk tisztában vele, hogy egész jelképrendszerek bújnak meg egy-egy népdalunk soraiban. A magyar népköltészet helyenként sikamlós, máshol fennkölt jelentésű szimbólumaival ismerkedhet cikkünk segítségével.

Nekünk ma már szokatlan lehet, hogy a szerelemről vagy a testiségről dédanyáink és dédapáink még igencsak óvatosan szóltak, szólhattak.

Önözzelek? Magázzalak? Vagy tegezzem? – A 16. századig általános volt a tegezés. A középmagyar kor végére azonban a társadalmi változások megkövetelték, hogy a különbségek a kommunikációban is nyomatékosabban megjelenjenek, így alakultak ki a magázás formái - olvasható a nyelvisztán blogon. 

Amit mondunk, az egy dolog. Hogy hogyan mondjuk, abból már több minden kiderül. Beszéd közben különböző döntéseket kell hoznunk, hiszen nem mindegy, kinek hogyan adjuk elő mondandónkat.

Az altáji nyelvcsaládot alkotó nyelveket és nyelvcsaládokat nem a szókincsbeli megfelelések kötik össze egymással. Ilyeneket csak kis számban lehet kimutatni, elsősorban a személyes névmások és személyragok mutatnak hasonlóságot valamennyi nyelvcsalád között.

A rokonítás alapja ehelyett inkább ezen nyelvek feltűnő nyelvszerkezeti hasonlósága. Az altáji nyelvcsaládba sorolt valamennyi nyelvre jellemzőek a következő vonások:

• Ragozó szerkezet (agglutináció)

• Magánhangzó-harmónia

• Mássalhangzó-torlódás kerülése

• Dinamikus hangsúlyozás hiánya

• Nyelvtani nemek hiánya

• Tulajdonragok használata

• Birtoklást kifejező ige hiánya

• Létige hiánya

• A főnév és melléknév, illetve számnév nyelvtani egyeztetésének hiánya

• Altaji nyelvcsalád:

• Török nyelvek

• Mongol nyelvek

• Mandzsu-tunguz nyelvek

Általában ide sorolják a japán nyelvet és a koreai nyelvet, a két nagy távol-keleti ragozó nyelvet is.