A hungarothéka, mint hungarikumok, gyűjtötte össze ezeket a bölcs mondásokat:

Ha adnak, vedd el, ha ütnek, szaladj el.
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.
Nem akarásnak nyögés a vége.
Alkalom szüli a tolvajt.
A piros alma is lehet férges.
Nem esik messze az alma a fájától.
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!
Ki korán kel, aranyat lel.
Nem mind arany, ami fénylik.
Árnyékáért becsüljük az öreg fát.
Asztal alá itta magát.

Sok bába közt elvész a gyerek.
A baj nem jár egyedül.

Minden egyes magyar családfőnek és feleségének jogában áll saját és családja identitás tudatának formálása a családi források, tapasztalatok és egyéb információk alapján.

Nem tűnik azonban valószínűnek, hogy ehhez a közeljövőben az közoktatás a mainál nagyobb segítséget ad:

Nem épülnek be az oktatásba népünk őstörténetének a finnugortól eltérő elméletei, legalábbis a közeljövőben nem, - jelentette ki a Magyar Hírlapnak Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár.

"Nyelvében él a nemzet" - napjainkban ez egyre igazabbá válik. Sajnos elég nagy konzervativizmus tapasztalható egyes hazai (szándékosan nem használtam a magyar jelzőt) tudósaink részéről, akik váltig azt állítják, hogy a magyarnak nincs más rokon nyelve, csak a finn-ugor.

Tudjuk, hogy az 1800-as évek eseményei miatt óriási harc indult meg a magyarság ellen, amit a kormány is támogatott. Ebből a célból találták ki a finn-ugor elméletet is, ám úgy tűnik, hogy a magyarok nemzeti tudat gyöngítésének csak nehezen akar vége szakadni.

Luxemburgban dolgozó belga, brit és francia fordítókat kérdeztünk a magyar nyelvről, a magyarokról.

Először még azt sem tudták megállapítani, hol van egy-egy szó vége, mára folyékonyan beszélik nyelvünket. Sőt, nem csak a nyelvünket tanulták meg, és használják magas szinten, hanem egy kicsit a magyaros gondolkodást is megismerték.

Precízebbek vagyunk a románoknál, de a németeknek még a nyomukba sem érünk, mesélik. Ismerik a viccet a két magyar hajótöröttről, akik idővel három politikai pártot alakítanak, és a híres magyar pesszimizmusról is hallottak.

2011. januárjában elkezdődik a családi rigmusok rejtvénypályázat anyagának bemutatása, lesz ismeretterjesztő előadás a farsang szokásairól és nyelvéről, és Holczer József bálnyitó gondolatait is hallhatjuk.

Balázs Géza műsora hétköznaponként 19.25-kor hallható a Kossuth rádióban.

jan. 3. Hartay Csaba: Karácsonyi mondatok. Km. Bogár László és Vass Dávid
4. Holczer József: Év-váltó nyelvi hordalékok
5. Magygol. Péter Péter: Aktuális poéma, Micimackó in English.

A Duna TV január első hetében évkezdő műsorában a beszédművelő rovattal jelentkezett.

A téma: a szónoki beszéd szerkezete és a szövegjelölés feladatai.

Tudósítunk a Czuczor-Fogarasi szótárt újraértékelő nyelvészeti konferenciáról is.

A kiejtésjelölés új feladata:

Kétféle lustaság van: vízszintes és függőleges. Van ember, aki csak élete nagy távlataiban lusta; a tervekben, abban, hogy elodázza elhatározásait, döntéseit; lustán építi fel élete munkáját, mindent az időbe épít, a nagy messzeségbe.

Lükő Gábor már első munkáiban is több tudományág együttes alkalmazására törekedett kutatásaiban. Mai szakkifejezéssel élve, interdiszciplináris kutatásokat folytatott már hat-hét évtizeddel ezelőtt, amikor még senki nem használta ezt a kifejezést, és a tudományágak képviselői ritkán voltak nyitottak a társtudományok eredményeire.

Egyik legismertebb műve a magyar lélek formái című kötete.

A magyar lélek formái (Exodus, Budapest, 1942) című úttörő munkája mind a mai napig alapműve a magyar népköltészetben és népművészetben megjelenő jelképek értelmezésének.

Tudta ön, mit jelenthet az alma a magyar népdalokban? És vajon miért fordul elő olyan gyakran a ló vagy a gémeskút a szövegekben? Néha dúdoljuk, máskor csak hallgatjuk, de sokszor nem is vagyunk tisztában vele, hogy egész jelképrendszerek bújnak meg egy-egy népdalunk soraiban. A magyar népköltészet helyenként sikamlós, máshol fennkölt jelentésű szimbólumaival ismerkedhet cikkünk segítségével.

Nekünk ma már szokatlan lehet, hogy a szerelemről vagy a testiségről dédanyáink és dédapáink még igencsak óvatosan szóltak, szólhattak.

Önözzelek? Magázzalak? Vagy tegezzem? – A 16. századig általános volt a tegezés. A középmagyar kor végére azonban a társadalmi változások megkövetelték, hogy a különbségek a kommunikációban is nyomatékosabban megjelenjenek, így alakultak ki a magázás formái - olvasható a nyelvisztán blogon. 

Amit mondunk, az egy dolog. Hogy hogyan mondjuk, abból már több minden kiderül. Beszéd közben különböző döntéseket kell hoznunk, hiszen nem mindegy, kinek hogyan adjuk elő mondandónkat.