Magyar nyelvtan és a magyar észjárás

A kultúra mindig a közösség terméke, sajátságait ennek figyelembe vételével egy-egy adott közösség életében kell konkrétan vizsgálni. Legjobban körülhatárolható, aprólékosan vizsgálható részterülete a nemzeti nyelv. Karácsony Sándor még 1918-ban kezdett dolgozni a magyar nyelv eszköztárának áttekintésén, abból a tényből kiindulva, hogy az emberek közötti érintkezés fő formája a beszéd. Idővel azt is meg kellett állapítania, hogy leíró magyar nyelvtan máig sem létezik, mert nyelvünk jelenségeit az indogermán nyelvek, elsősorban a latin rendszerének a skatulyáiba próbálják begyömöszölni, pedig ezek másféle rendszert alkotnak.

Az írásművek elméletének poétikai fejezete

Az írásművek elméletének második egysége a költészettan, amely három fő részre tagolódik. Az elsőben a szerző a széptani alapfogalmakkal ismerteti meg az olvasót, például a művészet fogalmával és ágaival, a költészet fogalmával, a költészet feladatával, a költői mű anyagával és tartalmával, bel- és külalakjával, a képzelettel. A második rész a költői előadásról szól: a vers és a próza különbségéről, a verstanról, a rímtanról, a költői stílusról.

Az írásművek elmélete először 1870-ben jelent meg Pesten, teljes címe: Az írásművek elmélete, vagyis az irály-, költészet- és szónoklattan kézikönyve. A könyv iskolai és magánhasználatra készült, vagyis nemcsak a tanárok és a diákok igényeit igyekezett kielégíteni, hanem az érdeklődőkét is. Névy tanári tapasztalatainak sűrítménye, esszenciája Az írásművek elmélete, amely a korszak egyik legnagyobb tankönyvsikerének bizonyult. Annak ellenére, hogy az oktatási reform igencsak megnehezítette a használatát, összesen kilenc kiadást ért meg, utoljára 1894-ben jelent meg (Szinnyei 1903: 1031).

A dél-kaliforniai magyar-amerikai közösség a magyar nyelvet és irodalmat nagyon fontos összekötő kapocsnak tartja. Hagyománnyá vált, hogy Csendes-óceán partján fekvő Laguna Beachen összejönnek a magyar költészet szerelmesei és együtt ünneplik a Költészet napját, József Attila születésnapját.

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője és Bokor Balázs nagykövet

  Borbély Melinda, a UCLA, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem magyar nyelv oktatója, valamint az egyetem Magyar Klubja idén is megszervezte az eseményt, amelyre Los Angelestől San Diegóig sokan jöttek el.

Victor Hugo aforizmája szerint „A szójáték a szárnyaló szellem ürüléke”. Az aforizmáról, a tömör, frappáns „mondatjátékról” is vélekedtek mások hasonlóképp.

A jó aforizma azonban nem pottyan le: szárnyal és szellemes.

Születni vagy nevelődni kell-e az aforisztikus gondolkodásra és fogalmazásra? Bizonyára mindkét lehetőség fennáll. Balázs Tibor 1995-ben (Maforizmák), Csontos Márta 2008-ban (Egográfia I., II.) gyűjtötte először kötetbe velősen összegzett, tanulságos „tételeit”.

A magyar nyelv szóképekben beszél. Aki tehet másokért, az tehetős. Nem csak anyagiak kérdése ez:

tehetek jó szóval, ötlettel, biztatással, együtt gondolkozással.

Olvashatok mesét (nem csak)karácsonykor a kórházak gyermekosztályán, ahelyett, hogy otthon depressziózom egyedül.

Hazavihetek egy rövidszőrű, útszélre hajított kutyát a mínusz tíz fokban, megsímogathatom a fejét, és megkaphatja a vasárnapi húslevesből a csontot.

Végighallgathatom Nagymamát, hadd beszéljen valakihez végre amennyit csak akar, ha közben fejben én már a másnapi teendőkre készülök is.

Mit mond nyelvünk a legelső világlétezőről? Az első létező minden későbbi létező oka, tehát maga a végső, pontosabban: első ok. Van-e erre a minden más létezőtől független létezőre a magyar nyelvnek kifejezése? Ami nem más által létezik, az eleve létezik.

Az első létező tehát eleve létezik. Első, eleve, lét – a magyar nyelv logikája az “el”, “él” szótőt emeli ki az első elv összefüggésében.

“Mintha nem lenne mindegyik szó zseb is.” (Nietzsche)

Semmilyen zseb nem lehet elég közel a testhez. A zakóknak és a kabátoknak is van belső zsebük, de először meg kell őket tapogatni kívülről, vagy beléjük kell nyúlni, hogy megállapíthassuk, mi van bennük. A zakót, a kabátot, a kézitáskát letesszük. Nincs mindenütt ruhatár. Mi legyen a zsebekben lévő tárgyakkal? Mindig a nadrágot vesszük le s tőle válunk meg utoljára.

Nincs mindenünk fejben vagy kéznél.