CSODÁK CSODÁJA

Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.

A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rám ragyog,
a nap felé fordítanám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.

Életének nyolcvanhetedik évében 2010. március 15.-én elhunyt Illés Lajos József Attila-díjas író, irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő.

Irodalmi folyóiratokat indított útjára, és komoly támogatást nyújtott a Népi Kollégiumok mozgalomnak.

Antológiái, könyvei a magyar irodalom jelentős személyiségeit, íróink, költőink műveit gyűjtik csokorba.

Illés Lajos 1923-ban született Sárváron. Tanító- és tanárképzőt végzett, majd a szegedi egyetemen magyart, németet, filozófiát és pedagógiát hallgatott.

Gondolatok egy vázlatos szintű Szófejtő Szótár kapcsán.

De úgy is mondhatnám, hogy a magyar nyelv útja a mindenségen át.

            A témával kapcsolatos észrevételeim az alábbiakban foglalhatók össze. Kevesen közelítettek úgy a magyarhoz, ahogyan az illendőség azt megkívánná. Nem hibáztathatok senkit. A kevesek között volt egy Bowring nevű, angol nyelvi fenomén és összehasonlító nyelvész, aki ritka képességekkel megáldott ember volt.

SZÓFEJTŐ SZÓTÁR

Bevezetés

Az etimológia, a szófejtés, a szavak eredetével foglalkozó, azokat kutató nyelvészet; nem ritkán egy-egy szó eredetének magyarázatával fűszerezve. Más, mint a fordítás, de valamiben mégis hasonló ahhoz. A fordítás a szónak és a nyelvnek a jelenével és a jelentésével, az etimológia a történetével és a tartalmával foglalkozik. Lefordítani egy szöveget, és élvezetessé tenni egy másik nyelven értők számára ugyanazt; avagy megtalálni egy szó eredetét, önmagában vagy a környezetében, és azt felmutatni, hasonló bravúr.

Vasváry-Tóth Tibor

SZÓTÁR

 (Ízelítő, keresztmetszet)

ab, ab-lak, véleményem szerint például az ablak az egyik legősibb magyar szó. Az ab ősgyök-tag kiválóan érzékelteti, hogy a magyar nyelv mennyire primer eredetű. Minden ember ezt ejti ki a száján legelőször. Azon szavak, melyekben az a és a b betű kombinációja ily módon jelen van, a nyelv ősiségét idézik: (első sorban is a baba), abajgat, aba (mint abaposztó), abba (mint atya), apa (még a father is láthatóan ebből keletkezett), anya, abál, abba, abból, abrak, ábra.

A nyelvészek régóta vitatkoznak a magyar nyelv eredetéről, arról, hogy kik a nyelvrokonaink, milyen messzire nyúlik vissza nyelvünk története.

A mai hivatalos nyelvészeti állásfoglalás az úgynevezett finnugor nyelvcsaládba sorolja be nyelvünket. Ez azt jelenti, hogy sok ma is Európában élő nép: a finnek, az észtek, a lettek, valamint más kisebb népek (akik főleg Oroszország európai részén élnek) lennének a nyelvrokonaink.

Az ősmagyarok hordozható jurtája 

Ha ezt az álláspontot vizsgáljuk, mindezt erőteljesen megkérdőjelezi a következő idézet, Trefort Ágoston 1877-ben, közoktatási miniszterként elhangzott szavai:

„Tisztelem az urak álláspontját, én azonban - mint miniszter - az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finn-ugor származás princípiumát (alapelvét) fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk.

...nem hiszem, hogy sikerülne. 

Kitől mit nem illik megkérdezni?

Az elkényelmesedett bírótól, hogy dolgozik-e ítéletidőben.

A nevetgélő tolmácstól, hogy komolyra fordítaná-e a szót.

A sofőrtől, hogy mire szokott beindulni. 

A bútorszállítótól, hogy mire vitte.

A paptól, hogy hirdet-e visszaható igét. 

A kudarcot vallott olajfuró munkástól, hogy a tervei kútba estek-e.

A népszerű légtornásztól, hogy el van-e szállva magától.

A szerelmes vakondtól, hogy sötétben tapogatózik-e.

Bár sok öt-hat éves akár már tudhat is olvasni-írni, azért a legtöbb óvodás még csak az olvasás elején tart. A jövendő iskolásokat a következőkkel segíthetjük olvasási előtanulmányaikban.

Naponta adjunk a kezébe egy könyvet, és minden nap olvassunk a gyereknek. Legyen erre egy meghatározott idő, pl. elalvás előtt, vagy óvoda után, de olvashatunk olyankor is, amikor éppen helyénvalónak érezzük, amikor már megunta a játékot, amikor egy kicsit le kellene csillapodnia, amikor túlságosan pörög, és meg kellene nyugtatni őt – írja az Anyuci.hu.

Volt időszak Magyarországon, amikor még a parlagi (néhol homokinak nevezett) viperáknak is „magyarosítaniuk” kellett, hiszen eredetileg rákosinak hívták ugyan őket, ám volt egy bölcs vezérünk, akit pont ugyanígy hívtak. Mielőtt a számtalan viperaféle és Rákosi elvtárs között eltévednénk, megkérdeztük Kozma István történészt és Farkas Tamás nyelvészt (akik egyébként a viperák névváltoztatására is felhívták a figyelmünket), hogy mennyire volt jellemző a névmagyarosítás Magyarországon.