meglehetősen eltér a ma használt szófordulatoktól, de azért kis odafigyeléssel megérthető.

Ebben a műben Széchenyi a város lakóinak szórakozását, polgáribb életformáját igyekezett formálni és egy olyan helyet biztosítani, ahol a művészek, állami funkcionáriusok és tehetős polgárok, urak formálódó körei, csoportulásai rendszeresen találkozhattak, összejöhettek.

Idézzük meg Széchenyi Üdvlelde c. műve első bekezdéseit. Próbáld megérteni a mondandóját.

Szent László csodatettei

Szent László király éppen az oroszokkal csatázott, üldözve őket kies tájra jutott, ahol több napi járásra se embert se állatot nem találtak a magyarok Amikor a szent király látta, hogy a pusztaságon éheznek a katonái, elvonult egy félre eső helyre, térdre esett és úgy könyörgött az Úristenhez. Az Úr meghallgatta a szavát, s amikor Szent László felemelkedett rögtön csoda történt. Egy sereg szarvas, őz és bivaly közeledett a pusztában. Csodálkoztak a katonák, mert a nagy állatsereglet szelíden közeledett. Mindjárt hálát adtak az Úristennek, de a szent királynak is. Máskor Döbröd közelében vonult a sereg és epesztő szomjúság kínozta a katonákat.

A szólásszabadság ügyét 1840. április 22-én tárgyalta a pozsonyi Országgyűlés Felső Táblája. Az ellenzék hatalmas obstrukciót rendezett.

Reggel nyolc órától este fél hétig folyt a szó. Hajnik Károly, a magyar parlamenti gyorsírók atyja ezen a napon – emlékiratai szerint – huszonhét ív papirost írt tele a negyvenezer szóval. Mikor ezt Széchenyi István gróf meghallotta, így kiáltott fel:

- Ön negyvenezer szót írt le a szólásszabadság vitájáról, noha még nincs is szólásszabadságunk!

A káldeusok szerinti írásokat és hagyományokat összesítő könyvünk címében a „BIBLIA” elnevezést használjuk.

Általában úgy tanítják, hogy a „biblia” a görög nyelv „biblos” vagy „biblon” szavának többes számú kifejezése és jelentése „könyvek” lenne. Azonban sem a „biblos”, sem a „biblon” görög szónak nincs ilyen többes számú esete. A görög nyelvet tanító ismertetések a „biblia” szót görögből átfejtett (etimologizált) latin szónak mondják, viszont a latin nyelvnek nincs „biblia” szava.

1. elhallgatja a szumér-magyar történelmi, néprajzi, nyelvészeti, stb. összefüggéseket;     

2. másodszor; a magyar nyelvet „finnugor” eredetűvé nyilvánítja;

3.  harmadszor; nem tárgyalja az altáji egyezéseit;

4. negyedszer; nem veszi figyelembe azt az igazságot, hogy a magyar nyelv az úgynevezett ural-altáji nyelvek alapnyelve;

5. ötödször; a magyar nyelv szókincsének nagy részét szándékosan jövevényszókká minősíti;

6. elmulasztja megvizsgálni az amerikai, úgynevezett – indián nyelvek – rokonságát a magyar és a többi ural-altájinak mondott nyelvekkel;

7.

E 1969-ben először megjelent kiadvány előszavaként el kell mondanunk, hogy dr. Pogrányi Nagy Félix, Wolley jó barátja, a kaukázusi nyelvek világhírű tudósa legutóbb a cuyoi egyetemen hirdette a maya- etruszk- szumir- ógörög- päckhy- magyar és baszk nyelvek (asianus-nyelvek) közös eredetét. A klasszikus görög és latin innen vette szókincsének kilencven százalékát.

            Dél-Amerikát a queche-mayák gyarmatosították. Később a szumirok is küldtek kolonizáló csoportokat.

 SZÉCHENYI ISTVÁN (1791–1860)

FEJEZETEK

• Kiadások
• Irodalom
• 
  

A reformkori átalakulás programjának első nagy megfogalmazója Széchenyi István volt. Kossuth a "legnagyobb magyar"-nak nevezte, mert "ujjait a kor ütőerére tevé és megértette lüktetését, százados hatásra számított lépései sem korán, sem későn nem érkeztek". Politikai és gazdasági írásai és tettei az irodalmat is nagy mértékben befolyásolták. Az írók a nagy reformer legelső hívei között voltak, átvették és műveikkel tovább sugározták eszméit.

Egyre több helyen tanulhatjuk meg a nyelvünkhöz leginkább illeszkedő, ahhoz kialakult rovás ABC írásának csínját-bínját.

Az alábbi oldalon letöltheted azt a számítógépes programot, amin keresztül te magad írhatsz ezekkel a betűkkel is a számítógépeden!

Honlapunk ingyenesen letölthető betűkészletével
Ön az írásunk eredeti irányának megfelelően,
jobbról balra tud majd írni a számítógépén.

50 éve tanulmányozza Kiss Dénes a magyar nyelvet.

Sorra megismerte és tanulmányozza a világ számos nyelvét , legújabban a szanszkrit, a japán és a perui ragozó nyelvet, a kecsua indiánt.

Munkássága során megállapította, a világ háromezer nyelvét tekintve, a magyar mindegyiktől eltér.  Jellemző rá, hogy ragozó nyelv és kitörni belőle illetve beléje törni is egyaránt nehéz.

Valójában a magyarság megmaradásának is ebben van a lényege. Az író megállapítása szerint a magyar nyelv olyan egyedi értéke a nemzetnek, hogy ahhoz hasonlítható, mintha atombombánk lenne.